Három héttel ezelőtt egy műanyagszennyezésről szóló szakmai konferencián jártam. A témában jártas előadók beszámoltak az aktualitásokról és a munkájuk során tapasztaltakról, az alábbi fő kérdéskörök mentén:

  • műanyagok élettani hatásai,
  • műanyagokból az élelmiszerekbe vándorló anyagok,
  • mikroműanyagok,
  • nanoműanyagok,
  • műanyagok a vízben és a talajban,
  • illetve a lehetséges alternatívák.

Aznap este a vacsora melletti beszédtéma az volt, hogy milyen újdonságokat hallottam, amivel sikerült is teljes letargiába taszítanom akaratomon kívül a kedves páromat. Én az egyetemi éveim alatt, amikor tulajdonképpen minden egyes nap arról tanultam, hogyan vágjuk gőzerővel magunk alatt a fát, már megedződtem lelkileg a lesújtó hírekkel szemben, ő azonban még úgy reagál ezekre, ahogyan anno én is: instant, azonnal és mélyre ható depresszióval, amolyan minek élünk típusúval.

 

Aztán feltette a kulcskérdést:

– Lehet tenni ez ellen valamit?
– Megszüntetni egy csapásra nem tudjuk a problémát, ahhoz kicsik vagyunk és kevesen. A mi egyéni szintünkön annyit tehetünk, hogy amennyire csak tudjuk minimalizáljuk a műanyagokat, elutasítjuk azok használatát, ha megoldható kiiktatjuk a háztartásunkból, az életünkből. Ha nekünk megy, akkor pedig másoknak is mutathatunk életképes, műanyagmentes utat.
– Akkor mégis mire várunk? Vágjunk bele!

És egy csapásra visszatért az életkedve.

 

(a kivitelezés oroszlánrésze persze az én feladatom 😀 )
Szóval három hete azon jár az agyam, hogyan tudjuk ezt megoldani. Ezen jár az agyam akkor, amikor a ruhamosást öblítő helyett a műanyag palackos ecettel oldom meg. Ezen jár az agyam akkor, amikor felveszem a sportmelltartót mozgáshoz (a műanyag mikroszálakhoz van köze). Ahogyan ezen jár az agyam akkor is, amikor a mobilomat, vagy azt a laptopot használom, amin most ezt is írom.

Az biztos, hogy 100%-osan nem lehet kiiktatni az életünkből a műanyagokat, azt viszont már látom, hogy a mennyiségüket jelentősen le lehet csökkenteni. Egyelőre ez nagyobb váltásnak tűnik, mint amekkorának a hulladékmentesség valaha is tűnt, ezért ha más nem is, hát az biztos, hogy lassan fogunk haladni. Annak viszont örülök, hogy ezúttal az út elejétől kezdve tudok írni élménybeszámolókat, nem csak a végétől (a zero waste-ről addig nem írtam, amíg ki nem próbáltam, hogy tényleg megvalósítható-e kényelmetlenségek nélkül egy városi lakó számára is).

Most nagyon lefoglal a munkáim mellett a Zöld Országos Találkozó szervezése, ezért még egy ideig megváratlak a műanyagszennyezéses konferencia beszámolójával, de mindenképp sort fogok rá keríteni, és a műanyagmentesség útja közbeni tapasztalatokkal is igyekszem minél gyakrabban jelentkezni (itt a honlapon, a Hulladékmentes.hu facebook-oldalán, és az Instagram oldalamon is).

 

Addig is, egy kis gyorstalpaló és gyakorlati tippek, remélve, hogy csatlakozol Te is 😉

Ebben a videóban a ruhákból származó mikroműanyagok problémájára hívják fel a figyelmet röviden, szemléletesen:

 

Teljesen komoly, hogy már sóban és sörben is találtak kisméretű műanyagokat, a NÉBIH munkatársa is említette ezt a konferencián…

 

Néhány tipp, hogy mit tehetsz ez ellen:

  • Utasítsd el az egyszer használatos, és/vagy eldobhatós műanyagok használatát (műanyag palackos ásványvíz helyett üvegkulacs, műanyag szatyor helyett vászonszatyor, műanyag pohár helyett saját bögre, műanyag fogkefe helyett fa fogkefe, stbstb).
  • Természetes szálakból készült ruhát vásárolj (pamut, len, gyapjú). Ezek le tudnak bomlani a környezetbe kikerülve, míg a műanyag soha.
  • A már meglévő műszálas ruháidat ritkábban és rövidebb idő alatt mosd ki.
  • A száraz mosópor helyett használj folyékonyat. A száraz mosópor szemcséi növelik a súrlódást, aminek eredményeként csak még több műanyag szál kerül be a vízhálózatba. Persze a mosószer összetevői sem mindegy, hogy miből állnak, azok a műanyagokon túl más problémát is okozhatnak. Ajánlom neked ezt a házi készítésű mosógélt, én ezzel egy teljes év alatt 1000 Ft-ból megoldom a ruhamosást (és még környezetbarát is).
  • A súrlódásnál maradva, ha mikroszálas ruhákat mosol, a gép centrifugálását állítsd alacsonyabb fordulatszámra (magasabb fordulatszám = több súrlódás = több mikroszál).
  • Amikor csak lehetséges, kerüld a fast fashion ruhák vásárlását. (szerinted mitől olyan olcsóak?)
  • A hagyományos kozmetikumok helyett válts natúrkozmetikumokra, vagy készítsd azokat magadnak otthon. Hogy miért? Mert a fogkrémekbe, sminkekbe, bőrradírozókba, tusfürdőkbe, stbstb mind megtalálhatod ezeket az apró műanyagokat granulátumként, vagy kötőanyagként.
    Pedig könnyedén kiválthatóak lennének természetes anyagokkal, csak hát azok jelenleg drágábbak, mint a műanyagok, valamint mivel hatékonyabban dolgoznak, ezért elég ritkábban is használni őket, mint a műanyagos társaikat (azt pedig nem sok gyártó szeretné, hogy ritkábban vásárold a termékeit…).
  • Műanyagban szegény, természetes és hulladékmentes alternatívákat a mindennapi eszközökre a webáruházban találsz: https://hulladekmentes.hu/

 

Ha pedig ez így nem lett volna elég, itt van még néhány további tipp: