fbpx

Kutatások szerint emberek milliárdjai isznak világszerte műanyag részecskékkel szennyezett ivóvizet – a vizsgált minták 83%-ban találtak műanyagot.
(Ezt sajnos nem tudod kikerülni azzal, ha mától palackozott vizet iszol csapvíz helyett, ettől összetettebb a probléma – olvass tovább (a szerk.))

 

A műanyag mikroszálak átlagos darabszáma egy 0,5 literes amerikai vízmintában 4,8 ; míg európaiban 1,9.
Fotó: Michael Heim/Alamy

 

Világszerte egyre több országban találnak mikroműanyagokat (5 mm-nél kisebb műanyag darabok) a csapvízben is, amelyek egészségünkre gyakorolt hatását egyelőre nem ismerjük kellően, ezért sürgős kutatásokba fogtak a tudósok. Az Orb Media több mint egy tucat nemzet vízmintáit vizsgálta meg, amelynek eredményét megosztották a The Guardiannal. Összességében a minták több, mint 83%-ban találtak műanyag mikroszálas szennyeződést.
A legmagasabb szennyezettséget az amerikai csapvizekben találták (94%-uk tartalmazott műanyag szálakat). Ezek a minták többek között a kongresszusi épületekből, a Környezetvédelmi Ügynökség székhelyéről, de a Trump-toronyból is származtak. Amerikát a műanyag szennyezettségi sorban Libanon és India ivóvize követi. Az európai nemzetek ivóvize a legkevésbé szennyezett, ám ez még így is azt jelenti, hogy a vizsgált minták 72%-ban találtak műanyag mikroszálakat. Magyarországon elsőként idén júliusban, a Tiszán végeztek mikroműanyag-vizsgálatot. A műanyag mikroszálak átlagos darabszáma egy 0,5 literes amerikai vízmintában 4,8 ; míg európaiban 1,9.

A legfrissebb kutatások alapján a mikroműanyagok már mindenütt megtalálhatóak globális szinten. Az eddigi elemzések főleg az óceánok műanyag szennyezettségére fókuszáltak, ezek szerint az emberek már így is észrevétlenül megeszik a mikroműanyagokat egy-egy tengeri menü elfogyasztása során.
„Elég adatunk van már az élővilágra gyakorolt hatásokról ahhoz, hogy nyugtalanítson bennünket a mikroműanyagok jelentette veszély. Ha befolyásolja az élővilágot, hogyan gondolhatjuk, hogy valamiképp nem lesz ránk is hatással?” – teszi fel a kérdést Dr. Sherri Mason mikroműanyag szakértő.

 

Ruházati műanyag mikroszálak egy mosógép kifolyójában – nagyított kép. Egy tanulmány szerint egy kabátból akár mosásonként 250.000 darab műanyag rost is kimosódhat.
Fotó: Rozalia projekt

 

Júniusban Írország is nyilvánosságra hozta néhány kutatását, amelyek során szintén találtak mikroműanyag szennyeződést a csapvízben, erről a kutatást vezető Dr. Anne Marie Mahon a következőképp nyilatkozott: „Mivel nem ismerjük a műanyagszennyezés egészségügyi hatásait, ezért azonnali erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy fény derüljön a valódi kockázatokra.” Véleménye szerint a legaggasztóbb problémát az egészen kis méretű műanyag darabok, és azok a vegyi anyagok illetve kórokozók jelenthetik, amelyeket a mikroműanyagok magukba szívnak. „Ha a műanyag mikroszálakat megtaláljuk egy mintában, akkor lehetséges, hogy a nano méretű műanyag darabok is ott vannak, amiket nem tudunk mérni. Ezek már bejuthatnak a sejtekbe, ami azt jelenti, hogy akár a szervekbe is bekerülhetnek, ami aggódásra adhat okot.” – ismertette Dr. Mahon.
Az Orb Media kutatásai 2,5 mikronnál nagyobb méretű műanyag részecskéket találtak, amelyek 2500-szor nagyobbak, mint a nanoműanyagok.
A mikroműanyagok egyenesen vonzzák a szennyvízben található baktériumokat, Dr. Mahon szerint néhány vizsgálat ki is mutatta, hogy a mikroműanyagokon több ártalmas kórokozó található, mint a szennyvíztisztító telepeken.

 

Műanyagszennyezés az ivóvízben
Grafika: Guardian, forrás: Orb Media, fordította: Hulladékmentes.hu

 

A mikroműanyagok egyik ismert jellemzője, hogy mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak és abszorbeálnak (= felszívnak). Egyes vadon élő állatokon végzett kutatások alapján ezek az anyagok az állatok testében szabadulnak fel. Richard Thompson, a Plymouth Egyetem professzora szerint a mérgező vegyi anyagok felszabadulása a bélben rendkívül gyorsan végbemehet, az ottani körülmények következtében. Kutatásai kimutatták, hogy az Egyesült Királyságban kifogott halak harmadának szervezete már tartalmaz mikroműanyagokat.

A mikroműanyag szennyeződés globális mértéke csak mostanában kezd világossá válni a kutatásoknak köszönhetően. Németországban mind a 24 vizsgált sörmárkában találtak műanyag mikroszálakat és apróbb darabokat, ahogyan a mézben és cukorban is. 2015-ben Párizsban felfedezték a kutatók, hogy mikroműanyagok hullanak a levegőből, becsléseik szerint éves szinten 3-10 tonnányi műanyag mikroszál rakódik le így a városban, illetve terjed a lakások levegőjében is.
Frank Kelly, a King’s College London környezet-egészségügyi professzora azonnali kutatások elindítását szorgalmazza, véleménye szerint ha belélegezzük a levegőben terjedő műanyagokat, az potenciális veszélyt hordozhat magában, ugyanis a vegyi anyagok eljuthatnak a tüdőnk alsóbb részeire, valamint bekerülhetnek akár a keringésünkbe is.

Egyelőre nem ismertes hogyan kerülnek mikroműanyagok a csapvízbe. Kézenfekvő forrás lehet a légkör, ahová a ruhákból és szőnyegekből kerülhetnek a műanyag mikroszálak a mindennapi használat és kopás következtében. Egy másik potenciális forrás a szárítógépekből származó mikroszálak – Amerikában, a legszennyezettebb térségben a háztartások 80%-ban van szárítógép, az azokból kiáramló levegő a szabadba kerül elvezetésre.
A 2015-ös párizsi kutatást végző Johnny Gasperi szerint a tavak és egyéb víztömegek szennyeződése légköri eredetű, saját megfigyeléseik szerint hatalmas mennyiségű műanyag mikroszál van jelen az atmoszférában (ergo azok a vízbázisok is érintettek lehetnek, amelyekből az ásványvizet nyerik, így nem tudod kikerülni a problémát a palackozott vizek fogyasztásával, sőt, akár még súlyosbíthatod is – a szerk.)

Egy nemrégiben napvilágot látott kutatás alapján a légköri forrásokon felül egy-egy ruhamosás során akár 700.000 műanyag mikroszál is kikerülhet egyenesen a vízi környezetbe, továbbá az eső is tartalmazhat mikroműanyagokat, ami magyarázatot adhat arra, hogyan mutathattak ki az Indonéz háztartások kútvizében szennyeződést. Bejrútban a vízellátás természetes forrásokból származik, ennek ellenére a vizsgált minták 94%-ban találtak műanyag szennyezést.

 

Ez a plankton megevett egy 3 mm hosszúságú, kék színű műanyag mikroszálat. Az egész tengeri tápláléklánc alapját a planktonok adják.
Fotó: Richard Kirby

 

A jelenlegi víztisztító rendszerek nem tudják kiszűrni az összes vízben megtalálható mikroműanyagot méretükből adódóan, hiszen például a mikroszálak átmérője csupán 10 mikron.
Mikroműanyag-mentes alternatívát azonban az ásványvizek fogyasztása sem biztosít, az Orb Media kutatásai megvizsgáltak néhány amerikai, kereskedelem kapható ásványvizet is, amelyek ugyanúgy szennyezettek voltak.

Éves szinten mintegy 300 millió tonnányi műanyagot állítunk elő, és ennek a mennyiségnek csak mindössze 20%-a kerül újrahasznosításra, vagy égetésre, a többi pedig a levegőt, a szárazföldet és a vizeket szennyezi. Egy júliusi jelentés alapján az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonnányi műanyagot állítottunk elő, a kutatók pedig arra hívják fel a figyelmünket, hogy a műanyag hulladék már mindenütt jelen van a környezetünkben. „Nagyon aggódom amiatt, hogy mindez olyan káros következményekkel járhat, amelyekre majd csak akkor jövünk rá, ha már túl késő lesz” – mondta Roland Geyer professzor.

Az írországi kutatást vezető Dr. Mahon szerint a műanyagok rendkívül hasznosak és szükségünk van rájuk az életben, de a hulladékkezelés hatékonyságát drasztikusan javítani kell, és nem szabad elfelejtenünk, hogy mi, emberek vagyunk azok, akik ilyen nemtörődöm módon okozunk kárt a saját környezetünkben, és azon keresztül egészségünkben.

 

Mit tehetsz Te a műanyagszennyezés megelőzése és enyhítése érdekében?

  • Utasítsd el az egyszer használatos, és/vagy eldobhatós műanyagok használatát (műanyag palackos ásványvíz helyett üvegkulacs, műanyag szatyor helyett vászonszatyor, műanyag pohár helyett saját bögre, műanyag fogkefe helyett fa fogkefe, stbstb).
  • Természetes szálakból készült ruhát vásárolj (pamut, len, gyapjú). Ezek le tudnak bomlani a környezetbe kikerülve, míg a műanyag soha.
  • A már meglévő műszálas ruháidat ritkábban és rövidebb idő alatt mosd ki.
  • A száraz mosópor helyett használj folyékonyat. A száraz mosópor szemcséi növelik a súrlódást, aminek eredményeként csak még több műanyag szál kerül be a vízhálózatba. Persze a mosószer összetevői sem mindegy, hogy miből állnak, azok a műanyagokon túl más problémát is okozhatnak. Ajánlom neked ezt a házi készítésű mosógélt, én ezzel egy teljes év alatt 4000 Ft-ból megoldom a ruhamosást (és még környezetbarát is).
  • A súrlódásnál maradva, ha mikroszálas ruhákat mosol, a gép centrifugálását állítsd alacsonyabb fordulatszámra (magasabb fordulatszám = több súrlódás = több mikroszál).
  • Amikor csak lehetséges, kerüld a fast fashion ruhák vásárlását. (szerinted mitől olyan olcsóak?)
  • A hagyományos kozmetikumok helyett válts natúrkozmetikumokra, vagy készítsd azokat magadnak otthon. Hogy miért? Mert a fogkrémekbe, sminkekbe, bőrradírozókba, tusfürdőkbe, stbstb mind megtalálhatod ezeket az apró műanyagokat granulátumként, vagy kötőanyagként.
    Pedig könnyedén kiválthatóak lennének természetes anyagokkal, csak hát azok jelenleg drágábbak, mint a műanyagok, valamint mivel hatékonyabban dolgoznak, ezért elég ritkábban is használni őket, mint a műanyagos társaikat (azt pedig nem sok gyártó szeretné, hogy ritkábban vásárold a termékeit…).
  • Műanyagban szegény, természetes és hulladékmentes alternatívákat a mindennapi eszközökre a webáruházban találsz: www.hulladékmentes.hu
  • Ha ez még nem lenne elég, ide kattintva találsz 30 további tippet.

 

Forrás: The Guardian