Tavaly, 2016 nyarán egy hónap során precízen mértem, hogy mennyi szemetet, illetve hulladékot termeltem, mert addig-addig kérdezgette mindenki, hogy na mégis mennyi az annyi, hogy végül belementem a játékba, hogy gyűjtögessem, méregessem a szeméttermelésemet. Korábban erre azért nem került sor, illetve nem foglalkoztam a témával, mert engem speciel marhára nem nem különösebben érdekelt a tényleges mennyiség. Látom, hogy alig van, hogy néha napokig nem kell kidobnom semmit, és ez nekem elég, mert szerintem fontosabb, hogy az életem az elégedettebb, kiegyensúlyozottabb mindennapok felé halad annak köszönhetően, hogy alig termelek szemetet. Azt azonban elismerem, hogy elég nehéz úgy beszélni arról, hogy milyen drasztikusan csökkenthető az egyén szeméttermelése, ha nincsenek támpontok, ha nem tudjuk a „mennyire” mértékét.

Így hát arra jutottam, hogy ismét indítok egy kísérleti hónapot, amikor gyűjtögetem a szemetem, hogy lássam, történt-e mennyiségbeli változás. Augusztus végén, mikor ezt a döntést meghoztam, úgy éreztem, hogy már kevesebb szemetet termelek, mint egy évvel korábban, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ennyivel… Szóval bevallom, én magam le vagyok döbbenve… Leginkább azért, mert ahogy az eddigiek során sem, úgy az elmúlt egy év során sem vezettem be drasztikus változtatásokat. Egyszerűen csak haladtam tovább, olyan tempóban, ahogyan jólesett, fokozatosan iktatva ki azokat a szeméttermelő eszközöket, amikre addig nem került sor, illetve egyre nagyobb léptekkel belefogva a tárgyaim csökkentésébe (nem cél a minimalizmus, csak igényem van rá, hogy a nem használt eszközök és tárgyak ne foglalják feleslegesen a helyet).

 

Hogy mennyi az annyi?

  1. július 11 – augusztus 11 között összesen 373,15 g szemét került a kommunális kukámba.
  2. szeptember 1 – 30 között pedig összesen 6,85 g.

 

Grammokról beszélünk, így ez nem tűnhet nagy mennyiségnek, ugyanakkor ez már szerintem pont ugyanaz pepitában, mint amikor fogyni próbálsz. Az első 10-20 kg könnyedén, már-már pillanatok alatt leolvad ha odafigyelsz a legfontosabbakra (rendszeres mozgás, helyes táplálkozás), az utolsó 3-5 kg-ért viszont kőkeményen meg kell dolgozni.

A magyar ember átlagosan 1 kg szemetet termel naponta. Ezt ~370 grammra nem volt különösebben nehéz letornázni, a hulladékcsökkentés fő irányvonalait alkalmazva és rutinná alakítva. Egészen mostanáig úgy véltem ennél kevesebbet már nem is nagyon lehet (önmagam szatírája vagyok, muhaha…).

 

Mi került a kukámba?

Ezen a képen láthatod, hogy mi került a kommunális kukámba, ennek az össz. mennyisége 6,85 gramm:

 

 

 

 

Itt pedig ugyanez a mérlegen:

 

 

 

 

 

 

 

Illetve a kezemben:

 

A képeken vonaljegyeket, blokkokat, gézt és ragtapaszt, elhasznált kontaktlencsét valamint az egyik ruhámból kivágott akasztókat láthatod.

 

Mi nem került bele a számításba?

A képről, illetve a mérésből hiányzik 2 db kis méretű ragtapasz, valamint egy papírdarab. Utóbbi még a hónap elején keletkezett, amikor a piaci nagybevásárlás végeztével a korgó gyomromra hallgatva körülnéztem milyen meleg étkezési lehetőségek vannak. Kizárólag eldobható műanyag edényes, evőeszközös megoldásokat találtam, így végül egy lángos mellett tettem le a voksom, aminek az olajos papírja került a vegyes szemétbe még ott a piacon (remélem érthető miért nem hoztam haza tárolni egy teljes hónapon át 😉 ). A 2 db kis méretű ragtapasz pedig teljesen átvérzett, szintén a hónap elején, ezeket sem őrizgettem volna még hetekig a mérés kedvéért.

 

Emellett milyen hulladékaim keletkeztek a hónap során?

A komposztba kerülő hulladékokat ezúttal nem dokumentáltam, két fő okból:
– elég hamar elvesztettem a fonalat és már rég a komposztban volt például egy almacsutka, vagy a tojáshéj, mire eszembe jutott, hogy be kellett volna fotózni;
– illetve ez az a hulladékáram, aminek a mennyiségét még véletlenül sem szeretném csökkenteni, hiszen nagyszerűen hasznosítható, és minél több van belőle, annál hangsúlyosabb az étkezésemben a zöldségek és gyümölcsök aránya, aminek kifejezetten örülök.

A szelektívbe kerülő hulladékaimat azonban követtem, hiszen a hulladékmentesség nem csak a kommunális kukába kerülő vegyes szemét minimalizálására törekvő irány. Az alábbi szelektív hulladékok keletkeztek az elmúlt hónap során:
Tombolajegy (1 db), volán-jegy (ez nem hőpapíros, ezért a papír szelektívbe került) (1 db), ecetes flakon (1 db), papír csomagolóanyag (1 db), kontaktlencse tartó (1 db) és doboza (1 db), mikrofon (1 db) és led égők (2 db) csomagolása, életlen borotvapenge (1 db), a ragtapaszok papír csomagolása (2 db), sörös doboz (2 db), puki műanyag csomagolása (1 db), almaecetes üveg (1 db).

 

A kommunális szemeten, zöld és szelektív hulladékokon felül pedig még a következőket tartom fontosnak megjegyezni, ugyanis bár ezek hulladékok, mégis „értelmesebb” módon maradtak benne a körforgásban, mintha csak egyszerűen valamelyik kukába kerültek volna:
– ebben a dobozban érkezett a túró a házi tejestől. Ritkán eszünk túrót, ha épp igen, akkor piacról szerezzük be saját edénybe. Viszont egyik este a párom kifogott egy elég méretes harcsát, így a következő nap harcsapaprikást ettünk túrós csuszával, ehhez kellett a túró (piacra emiatt pedig nem autózunk be). A doboz azért nem kerül a szelektívbe, mert jól zárható, olyan szervezethez fog kerülni, akiknek szükségük van rá, hogy legyen mibe ételt osztaniuk a hajléktalanoknak, szegényeknek.

 

 

 

 

– ez a nagy doboz félig került megtöltésre olyan jó állapotú, használható eszközökkel, amiket rég nem használunk, nem is áll szándékunkban, vagy egyszerűen csak feleslegesen túl sok halmozódott fel (pl. gyertyából). Egy az egybe az egyik adománybolthoz került.

Január óta lassan, váltakozó intenzitásokkal, de biztosan ürítjük a lakást, csökkentjük az általunk birtokolt tárgyakat. Nem cél az oly divatos minimalizmus, az élhető környezet azonban annál inkább. Úgy gondolom ezt a hulladékmentes háztartásnak, életmódnak köszönhetjük. Nincs se padlás, se pince ahová el tudnánk rejteni a dolgainkat, minden az orrunk előtt van. Sosem szerettem a felhalmozást, de ilyen mértékű ürítésre sem volt eddig igényem. Biztos ismered te is azt a kisördögöt aki az egész mögött áll, úgy hívják: jó lesz az még valamire!
A doboz félig van megtöltve, mert így is elég nehéz már. Teljesen jó állapotú, használható, értékes tárgyak vannak benne (pl. kulacsok, könyvek, 1x használt hajlakk, gyertyák), mind az adományboltba kerülnek. Sokáig voltak velünk, nem látjuk hasznukat, többségükre már nincs szükségünk, másnak viszont még hasznára válhat, az adományboltból pedig fillérekért hozzá jutni, miközben a bolt fennmaradását is segíti.
#charity #charityshop #lesswaste #zerowaste #hulladekmentes #minimalism #toomuch #reuse #mik #ikozosseg #instahun

A post shared by Kump Edina – Hulladékmentes.hu (@hulladekmentes) on

 

Augusztus végén azt már összeszedtem, hogy mik azok a főbb pontok, amik miatt sejtettem, hogy már kevesebb szemetem termelődik, ezt az összefoglalót itt találod.

Végezetül, ha szeretnél Te is kevesebb hulladékot termelni, de nem tudod merre indulj el, vagy egyszerűen csak jól jönne egy összeszedett, lépésről lépésről felépített gyakorlati útmutató, akkor az online Hulladékmentes háztartás tanfolyamot ajánlom figyelmedbe, amit ide kattintva találsz. (október 3-án zárul a jelentkezési lehetőség!)