Tegyük pontot ennek az örök kérdésnek a végére! Mik a pro és kontra érvek a valódi, valamint a műfenyők mellett, hogyan döntheted el, hogy melyik a környezettudatosabb választás?

 

A kanadai Ellipsos független környezeti ügynökség életciklus elemzése alapján az élő fenyő a legtöbb esetben környezettudatosabb döntés, mint erre hivatkozva inkább műfenyőt választani. Az elemzés szerint környezeti szempontból akkor válik egyenértékűvé a műfenyő a vágottal, ha azt legalább 20 éven át vesszük elő és használjuk a vágott fenyő helyett karácsonykor. Ezzel szemben egy műfenyőt átlagosan 6 éven át használunk, aminek a gyártásából és szállításából adódó üvegházhatású gázok kibocsátása még így is háromszor magasabb, mint ha minden évben új vágott fenyőt díszítenénk fel.

 

Ha már műfenyőt vásárolsz, akkor az legyen PVC-mentes, keresd az Európában gyártott alternatívát és használd minél tovább!
Egészen pontosan legalább 20 éven keresztül, az Ellipsos életciklus elemzése alapján ennyi időre van szükség ahhoz, hogy egy Kínában gyártott műfenyő környezetterhelése egálba kerüljön egy igazi, vágott fenyőével. Mivel a legtöbb műfenyő Kínából érkezik Európába, a műfenyő karbonlábnyomát csökkentheted azzal, ha Európában gyártott alternatívát vásárolsz inkább.
A gyártásból és szállításból adódó környezetszennyezés mellett fontos szempont az is, hogy a PVC-ből készült helyett inkább PE ( = polietilén) alapanyagú műfenyőt vásárolj. A PVC alapanyagú műfenyők gyártása során gyakran alkalmaznak mérgező adalékanyagokat, köztük ólmot is, ami a fenyő használatával és az anyag elöregedésével a lakás levegőjébe is kerülhet veszélyes por formájában.

 

Összességében elmondható, hogy akkor járunk el a legkörnyezettudatosabban, ha Magyarországon nevelt, lehetőleg minél közelebbi helyről származó igazi fenyőt vásárolunk.
Tévedés azt hinni, hogy a fenyőfákat erdőkből vágják ki! A fenyőfa vásárokon megtalálható fákat valójában eleve azzal a céllal ültették erre szánt fatelepeken, hogy majd karácsonyfa legyen belőlük.
Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatóak, ahol a fenyők fajtájától, illetve méretüktől függően 8-18 év is eltelhet, mire sor kerül a kivágásukra.
A kivágott fenyők helyére új csemeték kerülnek, amik növekedésük során 10-16 kg szén-dioxidot kötnek meg egy év leforgása alatt, továbbá munkahelyet teremtenek.

 

Ha a vágott fenyő mellett döntesz, akkor ne csak arra figyelj, hogy minél közelebbi helyről származzon a fa, hanem arra is, hogy Te magad se autózz el érte ha nem muszáj, mivel ennek a környezetterhelő hatása sok esetben többet nyom a latban, mint ami önmagában a fa megvételével jár.

Ha budapesti vagy, vásárolhatsz kerékpáros házhozszállítással vágott fenyőt a Kantaa teherbiciklis futárjainak segítségével, de már arra is lehetőséged van, hogy az otthoni meleg fotelből, fénykép alapján válaszd ki a neked tetsző fenyőt a fenyofa.com ültetvényéről, ahonnan csak akkor vágnak ki fákat, ha arra vevő jelentkezik.

 

A vágott fenyők helyett dönthetsz úgy is, hogy földlabdás fenyőt vásárolsz karácsonyra, azért azonban, hogy a fenyő valóban túl is élje ezt a megpróbáltatást, sok szempontot figyelembe kell venned, és még úgy is csak 50% lesz az esélyed arra, hogy életben maradjon a fa. Ha a cserepes fenyőt nem tudod az ünnep elmúltával kiültetni és gondozni, kölcsönözhetsz is egyet, a fenyő árának felét pedig levásárolhatod, ám az egyelőre rejtély, hogy az Oázis kertészetbe visszavitt fenyőkre milyen sors vár (két munkatársukkal beszéltem, ígérték, hogy visszahív egy illetékes, ami eddig még nem történt meg).

 

Végül fontos szempont, hogy az igazi fenyők komposztálással, vagy égetéssel hasznosíthatóak hulladékká válásukat követően, a műfenyőkről azonban ugyanez már nem mondható el.

 

Karácsonyi tippekért és ötletekért csatlakozz a Hulladékmentes karácsony facebook-csoporthoz, ajándék ötletekért pedig nézz körül itt!