Amikor először készítettem marcipános szaloncukrot, hamis marcipánnal dolgoztam. Ez azt jelenti, hogy marcipán kinézetű és érzetű, finom alapanyagot kaptam, ami megtévesztésig hasonlított az igazira, én azonban, mint készítő tudtam, hogy az egész semmi másból nem áll, csak lisztből, cukorból és aromából. Elsőre meggyőztek azok a hangok, amik azt suttogták, hogy jó ez, hiszen így sokkal olcsóbb, ugyanakkor szerintem ha már ételt viszünk be a szervezetünkbe, akkor az legyen minél táplálóbb, és ne áldozzuk fel a saját egészségünket az olcsóság oltárán. Ez volt az első és egyben utolsó alkalom, hogy hamis marcipánt készítettem (és azóta a cukrászdákban is kerülöm ha tudom), inkább legyen belőle kevesebb, de annak az alapját valóban mandula képezze.
Az iránymutató hulladékmentes alapelveket most is a zserbós receptnél találnod, az alap recept pedig a nassolo.hu-ról származik.

 

Hozzávalók:

Mandula – 7 dkg
Cukor – 56 g
Méz – 17,5 g
Víz – 21 g
Keserű mandula – 1 szem (vagy ha van keserű mandula aromád, abból egy kicsi)
Jó minőségű étcsokoládé
Csomagolóanyag

 

Hogyan szerezd be a hozzávalókat?

1, A mandulát piacokon, zöldségeseknél megkaphatod saját tárolóban, csomagolás nélkül. Ennek hiányában törekedj arra, hogy a csomagolása szelektálható legyen.

2, Sajnos kimérős cukorról nincs tudomásom, ehhez viszont könnyedén hozzá lehet jutni papír csomagolásban, ami ezután szelektálható.

3, A méz piacról, őstermelőtől, kifejezetten mézes boltból beszerezhető úgy, hogy az üveg csomagolását legközelebb visszaváltsák, jobb helyeken még be is számítják az újabb vásárlás értékébe.

4, Keserű mandulát is piacról, vagy zöldségestől tudsz csomagolás nélkül beszerezni.

5, Az étcsokoládét csomagolás nélkül elsősorban piacok kimérős részlegein találhatod meg, arra figyelj, hogy minél magasabb legyen a kakaótartalma és ha lehetséges, ne tartalmazzon pálmaolajat. Boltokban arra tudsz törekedni a kakaótartalom és a pálmaolajmentességen túl, hogy a csomagolása minél hulladékszegényebb legyen. Ha teheted, válassz a műanyag helyett papír csomagolásút, majd szelektáld. (Továbbá ha van méltányos kereskedelemből – fair trade logóval ellátott – csokoládé, és megteheted, azt vásárold meg inkább).

6, Csomagolóanyagnak én selyempapírt használok, amit a közeli kézműves boltból szerzek be. Ha több különböző ízesítésű szaloncukrot készítek, akkor annyi féle színű selyempapírt vásárolok, ahány féle szaloncukor készül.

 

Így készítsd el!

A mandula a közeli zöldségestől van saját tárolóban vásárolva, a méz pedig a termelői mézestől, aki visszaváltja az üvegeket és beszámítja az árba.

 

A cukrot a mézzel és a vízzel kezdd el melegíteni kis lángon, kevergetve.

 

Ha elegyedett, vedd le a tűzről és hagyd hűlni.

 

Ekkor a mandulákat daráld le egy késes aprítóban. Előzetesen blansírozhatod is ezeket, az ízélményen azonban nem változtat, ha a héjával együtt készíted el.
(Blansírozás: forralj fel egy edényben vizet, tedd a lobogó vízbe a mandulákat, főzd kb. 5 percig, majd szűrd le a mandulákat és nyomd ki a felpuhult héjukból. A héjakat ezt követően komposztálhatod)

 

Öntsd bele az időközben kissé lehűlt cukros-mézes elegyet a késes aprítóba rá a darált mandulára, majd daráld tovább addig, amíg össze nem áll egységes masszává. Ez hosszabb ideig is eltarthat, ha szükséges, pihentesd időnként a gépet. Ha keserű mandula helyett aromát használsz, azt is ekkor add hozzá (nekem volt egy kis aromám, attól lett enyhén zöldes színű).

 

Ha összeállt, vedd ki a darálóból a masszát, kézzel gyúrd még egy kicsit, majd tedd hűtőbe.
(Nem lesz ennyire “folyós” a masszád, ha betartod az arányokat, én valamivel több mézet használtam)

 

A hűtőből kivéve formázd meg a leendő szaloncukrokat, érdemes az ovális alakra törekedned.

 

Ekkor fogj egy kisebb lábast, tölts bele kevés vizet, majd ebbe állíts bele egy szélesebb szájú edényt (lehet befőttes üveg is), amiben fel fogod olvasztani a csokoládé 2/3-át.

 

Kis lángon gyújts be a lábas alatt, folyamatosan kevergesd a csokoládét, majd amikor teljesen elolvadt, vedd le a tűzről és add hozzá a maradék 1/3-ot is.

 

Folyamatosan keverd tovább a csokoládét, hogy minél előbb felolvadjon az egész.

 

Amikor ezzel megvagy, készíts be a felolvadt csokoládé mellé egy tálcát, amire a kész, csokimázzal bevont szaloncukrok kerülnek majd rá. A tálcára nem szükséges sütőpapírt tenned (kivétel, ha tökéletes kinézetű, már-már művészi szaloncukrok készítésére törekszel, de ez esetben minden bizonnyal van bonbon formád és hőmérőd is, itt ilyenekkel most nem huncutkodunk).

 

Két villa segítségével vond be csokimázzal a korábban már megformált ovális masszákat. Ha a csokoládé közben elkezdene megszilárdulni, kicsit kezdd el újból melegíteni a vizet és kevergetni a csokoládét.

 

A csokimázzal bevont kész szaloncukrokat tedd be a hűtőbe, hogy minél előbb megszilárduljon a csokoládé. A hűtőből kivéve úgy tudod maradéktalanul levenni az egyes darabokat a tálcáról, ha hagyod kicsit felengedni a csokoládét.

 

Végül selyempapírba csomagolva az egyes darabokat kész is van (a cukor két végén a papírt ellentétes irányba csavarva jön létre a kívánt forma). Becsomagolt szaloncukorra példát a zserbós recept végén találsz.

 

A fára ezután szalaggal, zsinórral, vagy fém szaloncukor akasztóval tudod fellógatni az egyes darabokat.

Hogyan készítheted el még ennél is kevesebb hulladékkal?
A fára horgolt, vagy varrt szaloncukor díszeket tegyél, az ehető változatokat pedig ne csomagold be 😉

További szaloncukor recepteket itt találsz:
Zserbós
Tejkaramellás
Kókuszos