[A cikk legutóbb ekkor frissült: 2021. június 3.]

 

Hatalmas öröm a számomra, hogy ezt az eredetileg 2018. októberében született cikket most, 2021 júniusában elegendő lenne akár ezzel az egyetlen szóval is frissítenem: MEGVALÓSUL!
Sőt, még az eredeti terveknél is több várható, de haladjunk szép sorjában.

 

Hogyan jutottunk el odáig, hogy 2021. júliusától betiltásra kerülnek bizonyos egyszer használatos műanyagok?
Az Európai Parlament 2018 októberében javaslatot tett az egyszer használatos műanyagok betiltására és korlátozására, amit az egyes tagállamok kormányai véleményezhettek. Ezt követően 2019. május 21-én hivatalosan is eldőlt az egyszer használatos műanyagok egy részének betiltása, a Magyar Közlönyben pedig 2021. június 2-án jelentek meg az első hazai jogszabály részletek.

Mielőtt belemennénk a részletekbe, tisztázzunk gyorsan egy fontos kérdést:

 

Miért épp a műanyagok?
Erre válaszoljon helyettem Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki az idei Ökoindustrián az alábbi sorokkal nyitotta meg a konferencia egyszer használatos műanyagokkal foglalkozó szakmai párbeszédét:

„A világ műanyagtermelése az 1960-as évek óta a húszszorosára nőtt, 2015-ben 322 millió tonnát tett ki. Ami a műanyagok előállításakor nagy előny, az a hulladékká válásukkor a legnagyobb hátrányt jelenti.
Előállításuk erőforrás hatékony és relatíve kevés energia felhasználásával olcsón, nagy mennyiségben megtörténhet, azonban olcsóságuk és tömegtermék jellegük miatt kevésbé megbecsültek és az újrahasznosításukban rejlő lehetőségek nagyrészt kiaknázatlanok maradtak.

Az életciklus végét elért műanyagok újrahasználatának aránya igen alacsony, különösen más anyagokkal, így a papírral, az üveggel és a fémekkel összevetve. Egyes műanyag termékek jelentős környezeti, egészségügyi és gazdasági hatással is bírnak. Ezt a jelenséget tovább súlyosbítja, hogy évről évre egyre több műanyag hulladék keletkezik, és egyre növekszik az olyan egyszer használatos műanyagok – mint például a csomagolások és más fogyasztási cikkek – felhasználása, amelyeket egyetlen rövid használat után eldobunk, és csak nagyon ritkán kerül sor az újrafelhasználásukra, és gyakran végzik akár tengeri hulladékként is.

Így a műanyagok előállításának, és hulladékká válásukat követő kezelésének jelenlegi módját szükséges újragondolni a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése érdekében, amely a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett az anyagkörforgásban rejlő gazdasági hasznok megjelenését is támogatja.
Az egyszer használatos termékek helyett a fenntartható, és nem káros, hanem újrahasznosítható termékeket kell előtérbe helyezni, valamint a keletkező hulladék mennyiségét csökkenteni.”

 

Mi változik?

2021 júliusától tilos lesz forgalomba hozni azon egyszer használatos és egyéb műanyag termékeket, amelyekre már léteznek alternatív, fenntartható anyagból készült helyettesítő termékek:

  • műanyag fültisztító pálcikák,
  • műanyag evőeszközök (kanalak, villák, kések, evőpálcikák),
  • műanyag tányérok,
  • műanyag szívószálak,
  • műanyag italkeverő pálcikák,
  • oxidatív biológiai úton lebomló műanyagok,
  • polisztirol étel- és italhordók, a kupakkal és fedéllel együtt,
  • 15-50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskók (kivéve a biológiailag lebomló műanyagokat),
  • műanyag léggömbpálcikák és a léggömböt a pálcához szorító szerkezet (kivéve az ipari, vagy egyéb foglalkozásszerű felhasználást).

Amire a fentiek nem terjednek ki, azok az orvostechnikai eszközként használatos műanyag szívószálak és pálcikák, illetve a kisgyermekeknek készült műanyag poharak, ezeket továbbra is forgalomba lehet hozni júliustól.

 

Itt azonban nem áll meg a történet, az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904/EU irányelv előírásai, valamint a hazai Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv és Hizó Ferenc, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tájékoztatója alapján az alábbiakra is számíthatunk a következő évek során:

 

1, 2025-től a 3 literes vagy annál kisebb műanyag italcsomagolások csak a palackhoz rögzített kupakkal hozhatóak forgalomba.

 

2, 2030-tól a műanyag italpalackoknak 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülniük (PET palackok esetében már 2025-től legalább 25%-ban).

 

3, Biztosítani kell a műanyag italcsomagolások elkülönített gyűjtését: 2025-re a 77, míg 2029-re a 90%-át újra kell hasznosítani.

 

4, Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket kell kialakítani az alábbi hulladékok összegyűjtésére és kezelésére:

  • egyszer használatos műanyag italos palackok, poharak és ételtartó edények,
  • könnyű műanyag zacskók,
  • rugalmas falú készétel-csomagolások,
  • nedves törlőkendők,
  • léggömbök,
  • és 2023-tól a filteres dohánytermékek.

 Ennek értelmében a fenti eszközöket gyártó cégeknek a hulladékká vált termékeik begyűjtésének, szállításának és kezelésének a költségeivel is számolniuk kell a jövőben.

 

5, Szemléletformáló intézkedéseket és fogyasztói tájékoztató jelöléseket kell majd bevezetni bizonyos termékek anyagáról, helyettesítő termékeikről, a hulladékaik gyűjtési és leadási lehetőségeiről, valamint a hulladékuk elhagyásával járó következményekről. A tájékoztató jelölések az egészségügyi betétek és tamponok, a nedves törlőkendők, a dohánytermékek szűrői és az italpoharak esetében várhatóak.

 

6, Amellett, hogy a 15-50 mikron vastagságú műanyag zacskók (ezekbe tudunk pakolni a pénztárakban) betiltásra kerülnek 2021 júliusától – a biológiailag lebomló műanyag változatokat kivéve –, a 15 mikronnál vékonyabb zacskók (a zöldséges pultoknál található vékony műanyagok) termékdíja jelentősen megemelkedik: az eddigi 57/kg-ról 1900 Ft/kg-ra.
Ezzel az 50 mikronnál vékonyabb műanyag zacskók használatának csökkentése a cél, mivel EU-s irányelv alapján 2025 év végére 40 db/fő/év alá kell szorítanunk a használatukat. Van honnan faragnunk: 2019-ben 87 db/fő/év volt a hazai mennyiség.

 

7, Az egyszer használatos műanyag termékekről szóló irányelv (rövidítve így találkozhatsz vele egyre többször: SUP irányelv) hatálya alól jelen állás szerint kivételek a kémiailag nem módosított természetes polimerek. 
Apróbetűs: az adott műanyag kémiailag nem módosított természetes polimernek minősül, amennyiben a polimerizáció a természetben zajlik le, illetve a feldolgozás során a polimer molekuláin belül nem történik változás.
Így jelen állás szerint nem tartoznak a SUP irányelv alá az olyan kémiailag nem módosított polimerek, mint a cellulóz és a lyocell – tehát ezek betiltására nem kell számítani. A celofán, vagy a PLA azonban már a SUP irányelv alá tartozik, tehát akár még betiltásra is kerülhetnek. (A PLA esetében a tejsav polimerizációja ipari körülmények között zajlik le, ezért nem tekinthető természetes polimernek.)
Mindez még nem végleges, az erre vonatkozó útmutató tervezete tárgyalás alatt van.

 

8, 2023 júliustól újraindul a műanyag palackok, fém dobozok és üvegek visszaváltása országos szinten, de az italos kartonok és a használt sütőolaj visszavételének rendszere is tervben van.
Megjegyzés: remélhetőleg ez a terv nem szorítkozik majd pusztán a visszaváltásra, hanem az újratöltést is előtérbe fogja helyezni.

 

 

Miért épp ezekre a műanyagokra koncentrál az Európai Bizottság?
Mert a tengerekben megtalálható hulladékok 70%-át teszik ki együttesen.

Miért gond, ha műanyagok hada úszkál a tengerekben, hiszen azok távol vannak tőlünk?
Mert az egyre apróbb darabokra széteső műanyagokból létrejövő mikroműanyagok bekerültek a táplálékláncba.
Abba a táplálékláncba, aminek Te is részese vagy.
Hogy ez milyen következményekkel jár ránk nézve, még nem tudjuk biztosan.
Viszont már nem csak a hazai folyókban, vagy épp sóban, sörben mutatták ki az apró műanyag szemcséket, hanem az emberi székletben is.

 

 

Mivel tudod helyettesíteni a betiltásra kerülő egyszer használatos műanyagokat a hétköznapjaid során?

 

 

1, Műanyag fülpiszkálók helyett

A legegyszerűbb és legolcsóbb, ha teljesen elhagyod ezek használatát fültisztítási céllal (a nedves kisujjad az esti zuhanyzáskor elegendő). Ha kozmetikai céllal használod, arra megfelelő alternatíva egy kis törülköző sarka, vagy a mosható arctisztító párna.

 

2, Műanyag evőeszközök és tányérok helyett

Használd a jól ismert tartós alternatívákat. Fémből, vagy akár tartós műanyagból készült evőeszközöket, tányérokat, amik elmoshatóak és még sokszor használhatóak. Ha úton vagy és nincs lehetőséged olyan helyen étkezni, ahol nem egyszer használatos műanyag evőeszközöket kínálnak, akkor érdemes mindig a táskádban tartanod egy kanálgépet, majd elővenned azt, amikor szükséged van rá. Hasznos, ha a kanálgép mellett egy textilszalvéta is lapul a táskádban.

 

3, Műanyag szívószálak helyett

Őszintén? Akár teljesen el is felejtheted a használatukat. Csak azért, mert valaminek létezik „fenntartható” címkével ellátott alternatívája, még nem jelenti azt, hogy feltétlen szükséged is van rá. Számomra a fémből, bambuszból és egyéb nemműanyag anyagokból készült szívószálak szimbolizálják tökéletesen azt, ahogyan kezdenek a fogyasztói társadalom vívmányai szépen átgyűrűzni a környezettudatos termékekre is. Azokra a környezettudatos termékekre, amik épp a fogyasztói társadalom negatív következményeit hivatottak mérsékelni.
Az alábbi kép tökéletesen megmutatja, mi a problémám ezzel a folyamattal:

Te hogyan véded a Földet? Fordította: Körforrás . Kép készítője: Kirk Anderson

A tartós, vagy komposztálható anyagokból készült szívószálak ugyanakkor nem ördögtől valóak, a kulcskérdés ez: szükségem van rá? Ha a válaszod valamilyen okból az, hogy igen, szükséged van szívószálra, akkor viszont nézz utána mi lehet neked a megfelelő alternatíva, majd használd azt mostantól az egyszer használatos műanyag szívószálak helyett.

 

4, Műanyag italkeverők helyett

Nem erre való a fém kiskanál? 😉

 

5, Oxidatív biológiai úton lebomló műanyagok helyett

Utasítsd vissza az egyszer használatos szatyrok használatát, legyenek bármilyen anyagból is. Vidd inkább magaddal a saját vászonszatyrod, zsinóros vászonzsákod. Ezeket nem csak a pénztárnál, hanem akár a pékségben, zöldségesnél, vagy akár egy hipermarketben is használhatod.

 

6, Polisztirol étel- és italhordók helyett

Amennyire csak tudod, minimalizáld az étel házhoz rendelését. Ha nem szeretnél beülni egy helyre, vigyél magaddal saját ételhordót és abba kérd elvitelre az ételt, majd az ételhordót mosogasd el. Polisztirol italpoharakkal leginkább fesztiválokon találkozhatsz, ezekre a helyekre vidd magaddal a saját poharad, bögréd és abba kérd az italt.

 

 

7, Műanyag léggömbpálcikák helyett

Erre nincs feltétlenül jó és könnyű válasz azon kívül, hogy lehetőleg egyáltalán ne eregess lufikat. Lecserélheted a léggömbpálcikát például fa hurkapálcára, de ettől még a léggömb ugyanúgy káros marad a környezetre és állatokat fog pusztítani.

 

 

8, Élelmiszerek (szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek, sütemények) csomagolására használt dobozok helyett

Használj saját dobozt. Biztos, hogy nálad is van elfekvőben jó pár zárható műanyag doboz, de egyre több helyen kapni már üvegből, fémből készült tárolókat is. Ezeket viheted magaddal a cukrászdába, a zöldségeshez de akár egy hipermarketbe is.
Ha legközelebb süteményt, áfonyát, epret, vagy épp spenótlevelet vásárolnál, vidd magaddal a dobozod és kérd, hogy abban vásárolhasd meg, amit szeretnél. Jobb helyeken tárázzák is a dobozod súlyát, így azért nem kell extrán fizetned.
Sok esetben azonban dobozra sem feltétlenül lesz szükséged, csak egy zsinóros vászonzsákra. Ebből mindig lehet 1-2 a táskádban, kis helyen elfér, így nem kell előre eltervezned a használatát (ellentétben a dobozzal). Kérhetsz bele szendvicset, magokat, péksüteményeket, zöldségeket és gyümölcsöket is.

 

9, PET palack helyett

Az üdítőital-gyártók az 1970-es években kezdték rászoktatni az embereket arra, hogy a csapvíznél nagyságrendekkel drágább, környezeti problémákat okozó és vitatott adalékanyagokat tartalmazó palackokból igyanak vizet.

A palackok legyártásához 3-szor annyi vízre van szükség, mint amennyi a flakonba kerül. Mindezek tetejébe a műanyag gyártása során keletkező szennyvíz használhatatlanná válik a felhasznált kémiai összetevők miatt, így a palackozott vizek fogyasztásával hatványozottan terheljük érzékeny vízbázisainkat. Egy-egy palackozott víz árának 90%-át a csomagolás viszi el, vagyis egy olyan eszközért fizetünk, amelyet néhány perc után eldobunk. Ezek a palackoknak az anyaga általában szelektív gyűjtés révén újrahasznosítható, ugyanakkor csak alacsonyabb minőségű termék készíthető belőle. Emiatt a műanyag palackok gyártásának igénye fokozza a kőolaj-kitermelést.

Elterjedt tévhit, hogy az ásványvíz minősége jobb a csapvíznél, pedig a fejlett országokban – így Magyarországon is – a csapból érkező víz minősége kiváló, sőt egyes palackozott vizek épp csak annyiban térnek el a csapvíztől, hogy csomagoltan jutunk hozzájuk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Európában a csapvizet alaposabban ellenőrzik, mint az ásványvizeket.

Mire van szükséged ahhoz, hogy akár már holnaptól kezdve egyáltalán ne legyen szükséged több PET palackos vízre és egyéb italokra? Egy saját kulacsra! Ma már számos tartós alternatívát találhatsz, legyenek azok fémből, üvegből vagy épp műanyagból. Ha a műanyagból készült változatot alkalmaznád, a BPA- és BPS mentességre azért érdemes odafigyelned.

 

10, Cigarettacsikk helyett

Talán ez a legnehezebb kérdés mind közül. Ha nem tudod, vagy nem szeretnéd csökkenteni az általad fogyasztott dohánytermékeket, akkor legalább ne dobáld szét a csikkeket az utcán vagy a csatornába. Dobd ki egy kukába, viszont ha ez nem megoldható, tarts magadnál egy zárható tárolót az elhasznált dohánytermékeknek, majd annak tartalmát ürítsd egy szemetesbe.

 

0 0 votes
Article Rating