A környezetszennyezést illetően lassan abban a helyzetben vagyunk, hogy a helyrehozás, az utólagos cselekvés nem opció, a hangsúly ehelyett a további állapotromlás megelőzésén van. Magyarán nemcsak az a cél, hogy a felgyülemlő hulladékot a megfelelő szelektív gyűjtőbe tegyük, hanem hogy minél kevesebb ilyen jellegű hulladék keletkezzen. Akik már benne vagyunk a hulladékmentességben vagy legalábbis elindultunk efelé, tudjuk, hogy ez korántsem az önsanyargatásról és a lemondásról szól. Sőt, inkább a megoldások, alternatívák keresésén. Lehet ez nekünk duplán előnyös? Igen! Ebben a cikkben azt fogjuk sorra venni, hogy a hulladékmentes életmód – azon kívül, hogy a Föld fellélegezhet a kisebb környezeti terhelés miatt – milyen egyéb lélektani előnyökkel jár az egyén számára. Vágjunk is bele.

 

Két legyet egy csapásra

Szó volt már arról, hogy önmagában a tudat, hogy tettünk valamit sokat jelenthet, amikor a környezetvédelemről, az ökológiai szorongásról beszélünk. Megnyugszik a lelkiismeretünk, hogy nem azok közé tartozunk, akik csak kihasználják a bolygót, és hogy valamivel hozzájárultunk unokáink jóllétéhez is. De a hulladékmentességben van ezen kívül még valami.

Hiába a nagy elhatározás a környezettudatosságra, sokszor ott akad el a folyamat, hogy ritka az azonnali előny, a szemmel látható hozam. Például a szelektálásnál sem látjuk, mi az eredmény, nehéz elképzelni, miért jó, ha nem egyik, hanem másik kukába dobunk ki valamit, nem tudjuk, mi történik a palackjainkkal, miután elszállították őket. A hulladékmentesség már egy olyan irányzat, ahol ez pontosan látszik. Látod, hogy főzésnél nem termelsz szemetet. Nem dobsz ki fóliákat, zacskókat, maximum a mosogatóba kerülnek a kiürült üvegek és dobozok. A szerves hulladék pedig konkrétan a szemed előtt – de legalábbis a hátsó kertben – alakul át egy igen nagy értékű és jól használható anyaggá, humusszá. Ha tehát igyekszünk hulladékmentessé tenni a mindennapokat, sokkal inkább kézzelfogható a szorgalmunk eredménye.

 

Hallottál már az IKEA-hatásról?

Pedig lehet, hogy te is átéled nap mint nap. A fenntarthatóságra való törekvés egyik fontos elve, hogy fogyasztóként befolyással vagyunk a piacra. Mielőtt valamit újonnan vásárolunk meg – ösztönözve ezzel a termelést –, érdemes végiggondolni, nem tudjuk-e máshogy megoldani a dolgot. Nem ritka, hogy ennek jegyében valamely régi, használaton kívüli holminknak adunk új életet és új küldetést. Így lesznek a páratlan zoknikból mosogatószivacsok, fürdőköpenyekből pelusbetétek, lyukas abroszokból pedig textilszalvéták.

A kevésbé kreatív emberekből is előjön ilyenkor az alkotó erő. Csíkszentmihályi szerint már magával az alkotással jót teszünk magunknak. A közben átélt flow egy olyan különleges lelkiállapot, amely önmagában boldogsággal tölt el. Ezen felül az elkészült produktumot sokkal inkább a magunkénak érezzük, ismerjük és ragaszkodunk hozzá. Ezt nevezzük IKEA-effektusnak, ugyanis erre épít a bútorgyár is: ha valamit magunknak rakunk össze, azt a tárgyat jobban fogjuk szeretni, emellett pedig nő az önbizalmunk és önbecsülésünk is.

 

 

A stílus maga az ember

mondta Buffon több, mint kétszáz éve és nagyban igaza volt. Mindennapjainkban ma is nagyon sokat számít – ha nem egyre többet –, hogy önmagunkat, a világhoz való viszonyulásunkat transzparenssé tegyük. Bár vannak kezdeményezések arra, hogy lassuljunk, sok esetben nincs időnk arra, hogy megvárjuk, míg a megismerés révbe ér a maga medrében. Talán még nem gondoltál rá, de a legtöbb tárgyad, amit tetszik-nem tetszik alapon választottál, arra szolgál, hogy az énedet, a személyiségedet kiterjessze, mások számára is láthatóvá tegye. Vagy ismered azt az érzést, amikor lekoccan egy darab a kedvenc csészédből? Vagy mikor lerúgod a kedvenc cipőd orrát? Tárgyainkhoz való kötődésünket kevésbé határozzák meg a funkcionális jellemzők, mint inkább az érzelmi viszonyulás.

Lassan felmerül a kérdés az olvasóban, hogy mi köze ennek a hulladékmentességhez. De most komolyan… Ki tudod fejezni az énedet egy papírzsepivel? Eldobható tárgyainknak egyetlen lényege a funkciójuk betöltése – egyszer. Az állandó dolgok, a többször használatos tárgyak eszközöket adnak a kezünkbe arra, hogy identitásunkat, önmagunkat kézzelfogható formában mutassuk be a világnak.

Miben segít ez? Stabilabb és egységesebb énkép, magabiztosság. Az ilyen tárgyak birtoklása a környezet feletti kontrollt sugallja, ez pedig magabiztosságot ad. A vágyaink teljesítése is működik ilyen módon. Ha nőiesebbé, elegánsabbá, férfiasabbá vagy lazábbá szeretnénk válni, akkor olyan tárgyakkal vesszük körül magunkat, amelyek az adott tulajdonságot sugallják. Ez előbb-utóbb ténylegesen az adott irányba formálja a személyiséget.

 

A tudatosság lehet a kulcs

Virágkorát éli napjainkban a mindfulness. Mindful étkezünk, mindful sportolunk és mindful nevelünk gyermeket. Vajon hová tesszük ezt a tudatosságot, amikor sokadjára is otthon – vagy a csomagtartóban – felejtjük a saját szatyrunkat, vagy amikor elindulunk a kulacsunk nélkül?

Tény, hogy a fenntartható életmód valóban megkövetel tőlünk némi tudatosságot. A hulladékmentességhez sokszor részletesen előre kell terveznünk, tudnunk kell, mit veszünk a boltban, lesz-e szükségünk az utazóbögrénkre vagy saját evőeszközre. A tudatos tervezés nemcsak abban segít, hogy kevesebb hulladékot termeljünk. Ha tervezetten és tudatosan kezdünk bele az életmódváltásba, akkor számos olyan hozadékkal találkozunk, amire eddig nem gondoltunk volna.

 

 

Fókuszált lesz a figyelmünk. Ha már előre megterveztünk egy bizonyos időszakot, elég csak a kivitelezésre koncentrálni, félretehetjük a felesleges agyalást. A felkészültség érzése szorongásoldó hatással van a mindennapjainkra, a strukturált időbeosztás és a rendszeresség pedig szintén oldja a feszültséget, lendületet ad teendőinkhez. Amikor eszerint járunk el, a fogyasztói magatartásunk is egy fenntarthatóbb irányt követ, hisz kevésbé valószínű, hogy olyan dolgokat vásárolunk majd, amelyekre nincs is szükségünk. Kevesebb termék, kevesebb aggódás, kevesebb cipekedés és kevesebb költekezés.

Ezek az előnyök többnyire közvetetten éreztetik hatásukat. Tudjuk, hogy a környezettudatos viselkedés egyre inkább elengedhetetlen a bolygónk érdekében. Mégis veszíthetünk a motivációból, ha reménytelennek érezzük a helyzetet, ha nem látjuk a befektetett munkánk gyümölcsét. Az említett előnyök egy másik oldalról közelítik meg ezt a kérdéskört. A felsorolt apróságok mindegyike olyan dolog, olyasfajta nyereség lehet, amely határozott válaszként szolgálhat, amikor valaki felteszi a kérdést, hogy miért is jó ez neked.

Kertész Tamara munka- és szervezetpszichológus, kezdő zerowaste-anyuka. Hivatásában szervezetfejlesztéssel, tréningekkel és karrier tanácsadással foglalkozik, valamint a Mindset Pszichológia szakújságírója. Pszichológusként a tudomány képviselete mellett fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást is. Ha pedig a kettőt összekötheti, az külön öröm számára.