Barion Pixel

Mi a közös a karácsonyra kapott csillogós zokniban, az unikornis mintájú puha mikroplüss köntösben vagy a fényes anyagú, testre simuló alkalmi ruhában? Lehet, hogy egyiket sem tudod elképzelni a ruhatáradban, de abban is egészen biztos lehetsz, hogy valamennyi potenciálisan hozzájárul a világ mikroszál-szennyezéséhez.

A mikroműanyagok folynak a csapból is – szó szerint. Ott vannak a Himalája csúcsát borító hóban, jégbe fagyva az Antarktiszon, az óceáni és édesvízi halak gyomrában, a nagyvárosok levegőjében, az ivóvízben és a palackozott ásványvízben, de az ételeinkhez használt konyhasóban is. Hetente hat gramm mikroműanyagot nyelünk le, és még csak kutatás sincs arra vonatkozóan, hogy ezek a parányi plasztikok milyen hatással vannak az emberi szervezetre hosszú távon.
Miért is lenne? A mikroműanyag problémájával az 1970-es években szembesültek először a világ kutatói, de a média csak néhány éve figyelt fel rá jobban, és körülbelül másfél éve beszélünk róla egyre többet és egyre hangosabban. Az egyszer biztos, hogy a mikroszál-szennyezés problémájával foglalkoznia kell a világnak, de a tudósok, kutatók, vegyészek és szálasanyaggal foglalkozó szakértők mellett nekünk, tudatos fogyasztóknak is érdemes tenni valamit.

 

Grafika: Guardian, forrás: Orb Media, fordította: Hulladékmentes.hu (2017)

Mikroműanyag, mikroszál – Mi a különbség?

Először azonban ismerjük meg a problémát: mivel is állunk szemben. Mi a különbség a mikroműanyag és a mikroszálak között? Erről már olvashattál a Hulladékmentes.hu blogon – a cikk alapjául szolgáló teljes és eredeti fordításból idézek:

„Elsődleges mikroműanyagok azok az anyagok, amelyeket 5 mm-nél kisebb méretben gyártanak. A másodlagos mikroműanyagok úgy alakulnak ki, hogy a nagyobb darabok széttöredeznek a környezetben és mikrométeres méretűek lesznek. Többféle folyamat eredményezheti azt, hogy nagyobb műanyag tárgyakból mikroműanyagok keletkeznek, például a szétaprózódás, az UV-sugárzás hatására bekövetkező degradáció, oxidáció és a hullámzás.

Szárazföldi eredetű mikroműanyag források a következők lehetnek: műanyaggyártóktól származó nyers műanyag granulátumok (amelyeket a műanyaggyártásban, illetve nagyobb műanyag termékek öntésénél használnak), kozmetikumokba és tisztálkodószerekbe kevert műanyag gyöngyök és szemcsék, textilekből és ruhaneműkből származó szintetikus szálak, valamint a használatból eredő gumiabroncskopás során a levegőbe kerülő rostok és törmelékek.”

A mikroszálak tehát kisebb csoport, mint a mikroműanyagok, és kifejezetten a textilekből és ruhaneműkből kiszakadó szintetikus szálakat értik alatta. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es jelentése szerint a tengeri szennyezés 15-31%-át a mikroműanyagok okozzák. A teljes mikroműanyag-szennyezés 35%-áért a szintetikus textilek felelősek, a legtöbb mikroszál a mosás során kerül a vizekbe.

Hogy pontosan mennyi? 2016 óta erről is van adatunk: egy mosás során több mint 700 000 mikroszkopikus műanyag szál szakad le a textilekből. Ezt a Plymouth Egyetem kutatói jelentették 12 hónapos kutatást követően. A Guardian erre vonatkozó írásából kiderül, hogy a szintetikus ruhákat otthoni körülményeknek megfelelően mosták különböző hőfokon és különböző mosószer kombinációk felhasználásával. Így jutottak arra az eredményre, hogy az akril a legszennyezőbb: ötször annyi mikroszál szakad le róla, mint a poliészter-pamut kevertszálas anyagból készült ruhákból és másfélszer annyira szennyező, mint a 100% poliészter ruha.

Ruházati mikroszálak egy mosógép kifolyójában – nagyított kép. Fotó: Rozalia projekt

A mikroméretű műszálacskákkal az a baj, hogy átjutva a szűrőrendszereken, egyenesen a természetes vizekbe kerülnek, ahol évszázadok alatt sem bomlanak le. Aprócska szivacsként magukhoz vonzzák a szennyeződéseket, méreganyagokat, a halak gyomrába kerülve előbb-utóbb eljutnak a mi tányérunkra is.

Érdemes tudni, hogy nemcsak a szintetikus textilekből szakadnak ki mikroszálak, hanem a természetes (pamut, gyapjú) vagy cellulóz alapú mesterségesen előállított textilekből (viszkóz, lyocell, modal) is. Korábban azt gondoltuk, ezek nem olyan veszélyesek. Azonban egy 2020-as szakcikk szerint pont ezek ott vannak a nagyvárosok levegőjében is. A King’s College London egyetem kutatói egy kilencemeletes épület tetején vettek mintát, amelyből kimutatták, hogy a levegőben található mikroműanyagok 92%-át tulajdonképpen a mikroszálak adják. Kiderült, hogy a londoni levegő mikroszál-szennyezése sokkal magasabb, mint a kínai Tungkuan, Párizs vagy Hamburg levegőjében hasonló eljárással megmért szennyezés. Érdekesség az is, hogy a mintában talált szálak között a cellulóz alapú szálakból találtak a legtöbbet, amelyet számban a poliészter és nejlon (poliamid) követett.

Én is viszonylag későn, 2017-ben találkoztam a mikroműanyagok, mikroszálak okozta problémával, amikor elém került a The Story of Stuff Project szemléletes animációs filmje a témáról. Ha csak egy videót nézel meg és küldesz át ma másnak, akkor ez legyen!

Mi legyen a meglévő (műszálas) ruhákkal?

Valószínűleg nem mondok újat azzal, hogy a mai piacot a fast fashion márkák uralják. A fast fashion térnyerése nem lett volna ilyen erős, ha nem terjedt volna el a műszál – ezen belül is a poliészter. A relatív olcsó, könnyen és gyorsan előállítható textilt a legyártott ruhák körülbelül 60%-ánál használják. Ha hozzáteszem, hogy évente 150 milliárd új ruhadarab készül, ez azért nem kis mennyiség. Amíg a ruhaipar a poliészterre támaszkodik, a világ egyik legkörnyezetterhelőbb iparága lesz. A poliészter gyártása háromszor annyi szén-dioxid kibocsátással jár, mint a pamuté, és a belőle keletkező hulladék biológiailag nem lebomló.

Viszont poliészter ruhák valamennyiünk szekrényében vannak: sportruha, téli kabát, harisnya, hogy csak néhányat említsek. Nem csodálkozom azon, ha felmerül benned is a kérdés: mit tehetsz a mikroszál-szennyezés ellen, ha már egyszer vannak ilyen ruháid.

 

Viseld őket minél tovább!

Ijesztően hangzik, de minél idősebb egy ruha, annál több mikroszál szakadhat ki belőle a mosás közben. Ennek ellenére – ha már egyszer megvetted – próbáld meg minél tovább viselni. Ne vásárolj csak azért, hogy megszabadulj tőle. Emlékszel, hova kerül a használt ruha? Egy korábbi cikkben említettem, hogy Európában évente körülbelül 6 millió tonna textilhulladékot dobunk ki, amelynek mindössze 25 százaléka kerül újrafeldolgozásra. A hulladéklerakó vagy az égetés nem megoldás. Átmeneti állapot jellemzi a ruhaipart, de örülnünk kell már annak is, hogy valami megmozdult, hogy elindult a változás. Tökéletes megoldások még nincsenek, de lehet, hogy mire a műszálas ruháid kikopnak a ruhatáradból, addigra lesz megoldás az ideális tovább- vagy újrahasznosításukra is.

 

Mosd kevesebbszer!

Szerencsére egyre ritkábban, de a mai napig előfordul, hogy nemcsak akkor mosok ki egy ruhát, ha nagyon koszos, hanem automatikusan dobom a szennyestartóba, vagy a mosógépbe. Pedig nem is olyan koszos, nyugodtan fel tudnám még venni néhányszor, nem izzadtam bele. A mosás egészen egyszerűen túl könnyű házimunka lett, csak egy gombnyomás, és kész is. Rendszeres kiszellőztetés mellett bizonyos anyagokat elég lenne évente csak néhányszor mosni (ilyen az elasztán mentes farmer vagy a 100% gyapjú). A fehérneműt leszámítva a legtöbb ruhadarabot elég lenne sokkal ritkábban mosni, de lehet, hogy már a kézi öblítés is újra viselhetővé teszi a kedvenc ruhádat.

 

Kezeld megfelelően!

Nem egyszer írtam le, hogy szerintem az lenne a legjobb, ha már most olyan szűrőrendszerek és mosógépek lennének, amelyek kiszűrik a mikroszálakat, illetve létezne a jelenlegi műszálat kiváltó alapanyag.

 

Így kezeld megfelelően a már meglévő ruháidat:

  • Mosd külön a durva és finom textileket – így nem dörzsölődnek össze annyira a ruhák, kevesebb mikroszál szakadhat le.
  • Moss alacsonyabb hőfokon – a magasabb hőmérséklet roncsolhatja a textilszálakat.
  • Használj szilárd mosószer helyett folyékony mosószert – ezt fillérekből el is tudsz készíteni.
  • Moss rövidebb programon – a maratoni mosásokra sok esetben nincs is szükség.
  • Centrifugázz alacsonyabb fordulatszámon – a kisebb mechanikai súrlódás kevésbé roncsolja a textilszálakat.
  • Ne használd a szárítógépet, ha megteheted – roncsolja a textileket, használatával mikroszálak szakadnak ki a ruhából.
  • Keressétek az átmeneti innovációkat – a mikroszál szűrő mosózsák vagy mosólabda segítenek abban, hogy a mikroszálak ne kerüljenek a természetes vizeinkbe. (Fontos! A gyártók tudják, és be is vallják, hogy ezek csak átmeneti megoldások.)

 

Így csökkentsd a mikroszál-szennyezést a jövőben

Hinnünk kell abban, hogy fogyasztóként a pénzünk szavazat és képesek vagyunk nyomást gyakorolni. Ha a meglévő ruháink anyagát már nem is tudjuk megváltoztatni, a jövőben megpróbálhatjuk elkerülni a szennyezésben élenjáró alapanyagokat. Természetesen most sem kell végletekben gondolkodni: van, amire még nincs alternatíva, vagy túl drága. Mit tudsz tenni mégis?

Válassz természetes alapanyagból készült ruhákat, amikor ez megoldható. Az Aldi, a Lidl, vagy a Tchibo gyakran kínál GOTS minősítésű, biopamutból készült termékeket, amelyeknek nemcsak a bőrünk, hanem a környezet is örül.

Ha pulóverről, szövetkabátról, sapkáról vagy sálról van szó, válassz akril helyett gyapjút vagy minősítéssel rendelkező biopamutot. Gyapjúból készült ruhákat a turkálók is rejtenek, érdemes figyelni a címkét is vásárlásnál a szín és a fazon mellett.

Sportruhákat ma már készítenek merinó gyapjúból vagy úgynevezett wooltech alapanyagból. Ha ezek nem elérhetők számodra, akkor se válassz olcsó, silány minőségű műszálas termékeket. Átmeneti megoldás lehet például az óceáni halászhálókból, vagy egyéb műszálas anyagokból újrahasznosított poliészter vagy nejlon. Ha rendszeresen viselsz olyan ruhadarabokat, amelyeket kizárólag műszálas textilből állítanak elő (technikai ruházat, esőkabát), válaszd a kiváló minőségű darabokat, amelyek évtizedekig kiszolgálják viselőjüket, a márka pedig törekszik az újrahasznosításra, környezettudatosságra (pl. Patagonia márka).

Vásárlásnál alkalmazd a cellux tesztet! Ha a celluxot rányomod egy ruhára és lehúzva róla túl sok „szösz” tapad rá, biztos lehetsz abban, hogy hullajtani fogja a mikroszálakat.

Figyeld az innovációkat! A divatipar érzi a nyomást, a textilekkel foglalkozó szakemberek közül vannak, akik tenni is szeretnének valamit a probléma ellen. Már most léteznek olyan szintetikus alapanyagok, amelyek a kimutatások szerint kevésbé szennyezőek. Ezek elterjedésére még várni kell, és az áruk miatt egyelőre nem tudnak majd elterjedni széles körben, de látni kell, hogy van remény és biztosan lesz megoldás. Abban csak bízni lehet, hogy megtaláljuk a legjobbakat és lesz idejük elterjedni.

 

És a te ruhatárad?

Vannak műszálas ruháid? A fenti tippek közül melyiket alkalmazod? Oszd meg kommentben Edinával és velem!

Mengyán Eszter újságíró, szakterülete a fenntartható divat, tudatos öltözködés, amelyről blogot vezet. A szövegírás mellett jelenleg tudatos ruhatárépítéssel, szín- és stílustanácsadással is foglalkozik. Számára a környezettudatosság nem a végletekről és a lemondásról, hanem az adott élethelyzetre szabott legjobb alternatívákról szól.

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK

Mosható arctisztító párnák táskával – 100% természetes! (5 db)

(16 vásárlói értékelés)

2520 Ft

Hálós vászonzsák összehúzható zsinórral

(14 vásárlói értékelés)

1990 Ft

Vászonzsák csomag

(48 vásárlói értékelés)

5360 Ft 3860 Ft