Barion Pixel

Ha a műanyagok egészségre gyakorolt hatásáról van szó, általában a használatuk illetve a hulladékká válásuk során fellépő káros hatásokról beszélünk. Pedig a műanyagok teljes életciklusuk alatt, már egészen a gyártástól kezdve számos módon károsítják a környezetet és a mi egészségünket.

Most induló cikksorozatunkban sorra vesszük a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre. Mindezzel persze nem azt szeretnénk mondani, hogy a műanyag ördögtől való, és most azonnal ki kell dobni minden abból készült használati eszközt. A műanyagoknak sok előnyös tulajdonsága van, ami miatt nélkülözhetetlenek a 21. században, de a hozzájuk kapcsolódó veszélyeztető tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

 

Élet egy szénhidrogén-lelőhely közelében

Míg 1950-ben 2 millió tonna műanyagot gyártottak, 2015-ben ez a mennyiség már 380 millió tonna volt világszerte. A valaha gyártott műanyagok összmennyiségnek több mint a fele az utóbbi 15 évben készült, és a gyártás üteme – az újabb és újabb környezetvédelmi és egészségügyi problémák felbukkanása ellenére – nem lassul.

A műanyagokat legnagyobb mennyiségben kőolajból, földgázból, és kisebb mértékben szénből állítják elő, de egyre nő az újrahasznosított műanyagok aránya. A fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó káros hatások szerte a világban sok embert érintenek, az Egyesült Államokban például közel 13 millióan élnek földgáz- vagy kőolajmezők közelében.

A kőolaj-és földgázkitermelés évente 9 millió tonna metánt, nitrogén-oxidot és egyéb szennyezőket juttat a légkörbe. Az olaj- és gázkutaknál számos erős belső égésű motort használnak, például a fúróberendezések működtetéséhez. Ezek működését azonban nem korlátozzák szabályok és a kibocsátásra vonatkozó mérések sincsenek.

A szénhidrogén-lelőhelyek közelében számos károsanyag koncentrációja magasabb, sok más mellett például az illékony szerves vegyületeké, melyek nitrogén-oxidokkal keveredve a napsugárzás hatására ózonná alakulnak. A talajközeli ózon káros hatással van az egészségre, és akár a keletkezési helyétől 300 kilométerre is érezteti hatását. Tartósan meleg napokon, a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt például megnövekedhet az asztmás rohamok kialakulásának gyakorisága.

 

 

Fokozott veszélyben a várandós nők és a gyerekek

A kőolaj-és földgáz kitermelés során környezetbe jutó több száz különböző kémiai anyag 75%-a  káros hatással lehet a szemre, a bőrre, a légző-és emésztőszervrendszerre, 50%-a az ideg-, az immun- és a keringési rendszerre illetve a vesére. Hogy az olaj-és gázkitermelés hogyan hat a mentális egészségre, még kevéssé kutatott terület, de egyes tanulmányok szerint, a kitermelő helyek közelében élő közösségeket fokozottabban érint például a stressz.

Egy kanadai vizsgálat szerint a kőolajfinomító helyek közelében élő várandós nők vizeletében magasabb volt bizonyos benzolszármazékok aránya. Egy Pennsylvaniában végzett kutatás arról számol be, hogy a finomítók közelében élő anyák esetében 40%-kal magasabb volt a koraszülés aránya, és ezek a babák szignifikánsan alacsonyabb testsúllyal születtek. Egy másik, coloradói kutatás pedig arra jutott, hogy az ilyen környéken élő gyerekeknél nagyobb arányban volt megfigyelhető idegrendszeri, illetve a veleszületett szívprobléma és nagyobb volt a leukémia kialakulásának valószínűsége.

 

Kockázatok a vezetékek mentén

A káros vegyületek nem csak a levegőben vannak jelen, de az ivóvízbázisba is bejuthatnak, akár a rosszul kezelt szennyvíz, akár a sérült csőrendszeren keresztül. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének adatai szerint a frakcionálás folyamatához (a finomítás egyik lépése) köthető kémiai anyagok közül 173 olyan van, amely az emésztőrendszerünkbe kerülve káros hatással van a szervezetünkre. Ezek az anyagok többek között rákkeltőek, károsíthatják az ideg-és az immunrendszert, a májat és a vesét.

A kőolaj-és földgázvezetékek szintén veszélyt jelenthetnek a közelükben élőkre. Ezek a vezetékek például a fagy vagy korrózió hatására sérülhetnek, a bennük szállított anyagok, ha kiszivárognak, jelentős károkat okozhatnak környezetükben. A földgázvezetékek esetében a legnagyobb veszélyt a gáz begyulladása jelenti, ami tüzet vagy robbanást is okozhat. 2010 és 2017 között az Egyesült Államokban vezetékek sérülése miatt száz ember vesztette életét, több száz ember sérült meg, ezreket kellett evakuálni, és 500 millió köbméter metángáz szivárgott el.

 

 

Most induló cikksorozatunkban sorra vesszük a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre. Következő cikkünkben a műanyagok előállításával foglalkozunk.

Forrás: Plastic & Health – The Hidden Costs of a Plastic Planet