Ha már belekezdtél a hulladékcsökkentésbe, valószínűleg próbálkoztál házi tisztítószerek, mosószer vagy mosogatószer elkészítésével. A gyönyörű tavaszi napok láttán lehet, hogy már az is eszedbe jutott, milyen jó lenne házi naptejet készíteni otthoni körülmények között. A bőröd érdekében javaslom, hogy inkább ne tedd! Miért vagyok ezen az állásponton? Hogyan védekezz a káros napsugarak ellen? Milyen terméket érdemes használni? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre adok választ.

Elsőre sokaknak bonyolultnak tűnik a hulladékcsökkentés, a zero waste életmódra törekvés, de megfelelően felkészülve, majd lépésről lépésre haladva egyszerű, de hatékony megoldásokra tehetsz szert. Könnyen eljuthatsz arra a szintre, hogy már magadnak készíted a folyékony mosószert vagy a kárpittisztítót, és folyamatosan azon gondolkozol, mit tudnál még kiváltani. Az a jó hírem van, hogy tényleg nagyon sok termékre létezik alternatíva, de tudatosítani kell magadban, hogy vannak kivételek. Ilyen például a házi kézfertőtlenítő vírusos járvány idején, de a kivételek közé tartozik a házi fényvédő krém vagy naptej is.

Egyáltalán miért van szükség fényvédő krémre?

Te is találkoztál olyan véleménnyel, mely szerint nem mindenkinek van szüksége fényvédő krémre, mert „nagyon jó bőre van, pillanatok alatt lebarnul” vagy mert „mindig is csak egy kis kakaóvajjal kente magát, és sosem égett le”? Vannak, akiknek tényleg ellenállóbb a bőrük, elsősorban a genetikájuk miatt, de ez nem jelenti, hogy a káros sugarak nagy ívben elkerülik őket, nekik is érdemes odafigyelni. Ha viszont sok anyajegyed és szeplőd van, világos a szemed vagy a bőröd, esetleg pillanatok alatt megkap a nap, akkor fokozottan figyelj a napvédelemre.

A napsugárzásnak alapvetően pozitív hatása van, hiszen jót tesz a lelkiállapotunknak, valamint elsősorban a napsugárzás (UV-B) hatására tudja előállítani a bőrünk a szervezetünk számára szükséges D-vitamint. Ma már azonban biztosan tudjuk, hogy a Napból érkező UV-A és UV-B sugárzás is káros lehet nagy mennyiségben. A napsugárzás öregíti a bőrt, de a ráncok mellett pigmentfoltokat, napfoltokat okoz, de rákkeltő hatása is van.

Ezek a problémák megelőzhetők a fényvédők megfelelő használatával. Ezeket egyébként nemcsak nyárra, hanem egész évre ajánlják a szakemberek. És nem érdemes megfeledkezni arról sem, mikor nem ajánlott egyáltalán napra menni, illetve ha napra megyünk – az utcán is süt a nap, nemcsak a strandon –, hogyan védjük bőrünket a megfelelő ruha és kiegészítő viselésével. Attól, hogy megtaláljuk a tökéletes naptejet, meg kell tanulnunk megfelelően használni, és a lehető legkevesebb időt eltölteni a napon a bőrünk védelme érdekében.

Napozó krém kizárólag természetes összetevőkkel, amik már a napozás ideje alatt is ápolják, nyugtatják a bőrt. A fizikai fényvédelmet a cink-oxid biztosítja.

Miért nem mindegy, milyen naptejet választasz?

A naptejre tehát szükségünk van, de nem mindegy, milyet használunk – több szempontból sem. A nem körültekintően kiválasztott naptej az egészségedre és a környezetre is ártalmas lehet. Hawaii-on már két éve meghozták a döntést, hogy 2021-től megtiltják azoknak a kémiai fényvédő krémeknek a használatát és forgalmazását, amelyek a korallok pusztulásához vezettek. Az oxibenzont és oktinoxátot tartalmazó kozmetikai készítmények azonban nemcsak a korallokra veszélyesek, hanem ránk is.
A kémiai naptejek alaptulajdonsága, hogy beszívódnak a bőrbe, elnyelik a napsugarakat, és semlegesítik azok hatását. A víz és a napfény hatására azonban lebomlanak, ezért kell folyamatosan újra kenni őket. A bőrön keresztül felszívódó oxibenzon és oktinoxát azonban felhalmozódik a szervezetben, allergizálhat és károsítja a hormonrendszert (várandós nők és kisgyerekek esetében különösen fontos elkerülni ezeket az összetevőket!).

A Greenpeace szakértője kiemelte, hogy a két fenti összetevő mellett még mindig előfordulnak hormonkárosító parabének naptejekben (tartósítószerként), vagy napozás utáni termékekben. Tartalmazhat a naptejed retinil-palmitát nevű adalékot, amely gyorsítja a bőrrák kialakulását a napfény hatására. A homoszalát hatóanyag a hormonrendszer természetes működését zavarja meg. Az oktokrilén nevű fényvédő sem tartozik a biztonságos összetevők közé, elősegíti, hogy napfény hatására veszélyes szabadgyökök keletkezzenek a bőrön.

Jelen tudomásunk szerint biztonságosabbak és kíméletesebbek a fizikai fényvédők, amelyek cink-oxidot és/vagy titánium-oxidot tartalmaznak. Ezek a bőr felületén képeznek fényvisszaverő réteget, így védenek a káros sugarak ellen. A legtöbbjük nem vízálló, és sokszor még mindig fehér réteggel vonják be a bőrt, de a mai technológiának köszönhetően egyre jobban eldolgozhatók. Használatuk során arra érdemes figyelni, hogy ne spóroljunk vele, és rendszeresen kenjük újra.

Nem mindegy a tégely sem: a szakemberek azt ajánlják, felejtsük el a spray változatot, mert akkor biztosan nem lélegezzük be a naptej összetevőit. Ez a fizikai fényvédőknél kiemelten fontos.

Egy fontos szám: az SPF

Még nem ejtettem szót a naptejek erősségét jelző fényvédő faktorról (Sun Protection Factor = SPF). Ha nem használsz napvédő krémet, a bőröd egy darabig ellenáll a napsugaraknak, de utána leég. Ez egyénenként változó, néhány perc és fél óra között bármennyi lehet. Az SPF szám az UV-B sugarak elleni védelmet jelzi. Egészen pontosan azt, hogy az adott naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatsz a napon, mint nélküle.

Úgy számolhatod ki ezt az időt, ha ismered a bőröd saját védelmi idejét. Ezt a számot kell megszorozni a használt naptej faktorszámával. Így kapod meg azt a maximális időt, amit a napon tölthetsz úgy, hogy nem égsz le.

Azaz ha 20 perc után égnél le naptej nélkül, akkor SPF30-as naptejet használva a bőröd 600 perces, azaz 10 órás védelmet kaphat. Ez persze csak elméletben igaz, hiszen nem számítják bele ebbe, hogy a bőr folyamatosan izzad, víz érheti, dörzsölésnek van kitéve. Valamint azt is hozzá kell venni, hogy az UVB-sugarak intenzitása és hullámhossza is változik a nap folyamán, de helyszínenként is. És az UV-A sugarakról még nem is beszéltünk. A SPF30 vagy SPF50 jelölésű naptejek már erős védelmet biztosíthatnak, de a magas faktorszám önmagában nem elég, ennél többre van szükség!

Napozás utáni balzsam a bőrpír enyhítésére, leégés kezelésére és a felhámképződés serkentésére.

Miért nem javaslom a házi napvédő készítését?

Annak ellenére, hogy bizonyos naptejekkel sok gond van, nem javaslom a naptejek otthoni elkészítését. Miért? Elég csak a neten keringő receptek összetevőit végigolvasni. A legtöbb kakaóvajat, sheavajat, kókuszolajat tartalmaz, de rendszeresen előfordul a mandulaolaj vagy a barackmagolaj is az alkotóelemek között. Ezek a természetes anyagok fantasztikusan táplálják a bőrt, ha megfelelően tiszta forrásból származnak, illetve ha nem vagyunk rájuk érzékenyek. A szakemberek szerint néhány faktornyi védelemmel rendelkeznek (1-6 SPF), de a mai UV-sugárzás ellen nem nyújtanak megfelelő védelmet, a leggyengébb fényvédők közé tartoznak.

Az összetettebb receptekben már előfordulhat az összetevők között cink-oxid is, de ezt nem keverhetjük bele a krémbe csak úgy. A folyamat során a cink-oxidnak nagyon apró részecskékre kell szétesnie és úgy elkeverednie. Az úgynevezett diszpergálás csak professzionális körülmények, különleges eljárás és adalékanyagok hatására következik be. Ha ez elmarad, a cink-oxid nem nyújt elegendő védelmet, oda a fényvédő hatás. A fényvédő faktort azonban nemcsak ez, hanem a készítmény teljes összetétele befolyásolja. Az összetevők ráadásul kölcsönhatásba is léphetnek egymással, a tartósításról pedig még nem is beszéltünk. Az SPF a legtapasztaltabb receptőröknek is feladja a leckét, bízd inkább rájuk a dolgot.

És ha mindez nem lett volna elég meggyőző: laboratóriumi tesztelés nélkül sosem fogod megtudni, hogy a házilag készített fényvédő krém mennyire hatékony, vagy hatékony-e egyáltalán. Fogalmad sincs, meddig maradhatsz a napon védetten, ha egyáltalán véd valamennyit.

Egyszerűen nincs értelme kockáztatni, és orosz rulettet játszani a bőröddel és az egészségeddel.

Hogyan védd a családod bőrét? Hogyan óvd a bőröd?

A legjobb, ha a csecsemőket és kisbabákat minimum fél évig egyszerűen óvod a napfénytől. A picik válla, combja, orra, de a fülük is pillanatok alatt megég, de természetesen a többi testrészüket sem szabad napoztatni. A fizikai fényvédelem az ő esetükben valóban fizikait jelent, azaz UV-védelmet biztosító ruhát, napernyőt, sapkát, fényvédő sátrat. A napirendet próbáld úgy alakítani, hogy akkor menjetek a levegőre, amikor már nincs erős UV-sugárzás, és akkor is figyelj a megfelelő ruházatra.

A babákat egyéves kor után bekenheted fizikai fényvédővel (addig csak akkor, ha nem nagyon tudsz mit kezdeni a napra kilógó testrészekkel). Ameddig a gyerekek a szájukkal látnak, azaz mindent megízlelnek, megnyalogatnak, nem érdemes fizikai fényvédőt alkalmazni azokon a testrészeken, amit a baba be tud kapni. A cink-oxid ugyanis nem kimondottan bababarát. Amikor azonban abba a korba kerülnek, hogy a szájuk helyett a kezükkel fedezik fel a világot, a fizikai fényvédő is szóba kerülhet – természetesen a megfelelő védőruházat mellett.

A fényvédő használata egész évben mindenki számára nagyon fontos. A legbiztonságosabbak a cink-oxidot tartalmazó fizikai fényvédők, de ezek csak a napvédelem részét képezik. A legfontosabb, hogy ha teheted, került a kritikus időszakot (11-15 óra között). Viselj megfelelő ruházatot, szellős, hosszú ujjú felsőt, kalapot, napszemüveget. Csak ezek együttes használatával kerülheted el a leégést, és őrizheted meg hosszú távon a bőröd szépségét és egészségét.