Barion Pixel

A mikroműanyagokról 5-10 évvel ezelőtt még semmit nem hallottunk, ma már az egyik legkomolyabb globális környezeti problémaként tekintünk azokra. Pedig parányi, 5 milliméternél kisebb műanyagokról van szó, de a veszélyük épp ebben rejlik. Hogy gyakorlatilag észrevehetetlenek és mindenhová eljutnak.

Ma már a világ legtávolibb pontjain is ott vannak, a magas hegyektől, az óceánok mélyén át a sarkvidékekig. De nemcsak környezetünkben, bennünk is ott vannak, ennek hatásairól azonban ma még keveset tudunk.

Cikksorozatunkban sorra vesszük a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre. Mindezzel persze nem azt szeretnénk mondani, hogy a műanyag ördögtől való, és most azonnal ki kell dobni minden abból készült használati eszközt. A műanyagoknak sok előnyös tulajdonsága van, ami miatt nélkülözhetetlenek a 21. században, de a hozzájuk kapcsolódó veszélyeztető tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Az előző részben ezt a témát jártuk körbe: Az élelmiszerek csomagolásából veszélyes anyagok juthatnak a szervezetünkbe

 

Parányi darabkák mindenhol

A mikroműanyagok méretüket és formájukat tekintve is változatosak lehetnek. Az 5 milliméterestől az 50 mikronos tartományig, a granulátumtól kezdve a szabálytalan töredékeken át a mikroszálakig, mindenféle előfordul. És léteznek ennél kisebb darabok is, ezek a nanoplasztikok, amelyek már tényleg a szabad szemmel láthatatlan kategóriába tartoznak.

A mikroműanyagok keletkezésüket tekintve lehetnek elsődlegesek, vagyis olyanok, amelyeket eleve ilyen picinek gyártottak és másodlagosak, amelyek a műanyagok aprózódása során lesznek ilyen parányiak. Az elsődleges mikroműanyagokat megtalálhatjuk például a kozmetikumokban, arcradírokban, fogkrémekben lévő parányi szemcsék formájában. Az ilyen termékeket, azok környezetkárosító hatása miatt, sok országban – például az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Olaszországban – már betiltották.

A másodlagos mikroműanyagok a műanyag termékek, tárgyak, eszközök használata során, illetve a hulladékok aprózódása során képződnek. A tengerekben talált mikroműanyagok jelentős hányadát az autógumik kopása során leszakadozó darabok és a műszálas ruhákból származó textilszálak jelentik, de a környezeti tényezők – például a napsütés, a tenger hullámzása – hatására a tengerben úszó műanyaghulladékok is egyre apróbb darabokra esnek szét.

 

Megesszük, megisszuk, belélegezzük

A mikroműanyagok az emberi szervezetbe az ivóvízzel, az étellel és a belélegzett levegővel is bejuthatnak. Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy egy ember átlagosan 20 kg mikroműanyagot fogyaszt el 1 év alatt. Egy másik kutatás szerint egy átlagember évente 50.000 mikroműanyag darabkát eszik meg és megközelítőleg ugyanennyit lélegzik be. Az élelmiszerek közül a legtöbb mikroműanyagot az eddigi vizsgálatok szerint a tengeri herkentyűk  – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza.

2018-ban a bécsi orvosi egyetem az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökséggel karöltve egy nemzetközi kutatást végzett, amely során arra voltak kíváncsiak, hogy kimutatható-e, és ha igen, milyen mennyiségben mikroműanyagok jelenléte az emberi székletből. Több országból – például Finnországból, Ausztriából, Lengyelországból, Japánból, Oroszországból – vettek részt a vizsgálatban. A minták mindegyikében kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét. Átlagban 20 mikroműanyag darabkát találtak 10 grammnyi székletben.

A New York-i Állami Egyetem (Fredonia) kutatói 14 ország 159 csapvíz-mintáját vizsgálták meg. Ezek fele fejlett, fele fejlődő országokból származott. A minták 81%-ban találtak mikroműanyagokat, literenként átlagban 5,45 darabkát. A legmagasabb átlagértéket (9,24/liter) az amerikai mintákban találták, míg a legalacsonyabb értékeket az Európai Uniós országokból származóakban. A fejlett országok mintáiban átlagosan magasabb volt a talált érték (6,85 db/liter), míg a fejlődő országokéban alacsonyabb (4,26) értéket mértek. A talált darabkák 98%-a műszál volt.

Hasonló vizsgálatot végeztek palackozott ásványvizekkel is. 11 ismert ásványvíz-márka 19 különböző helyről származó termékét vetették alá tesztelésnek. A 259 üvegből származó minta 93%-ban találtak mikroműanyagot, literenként 10,4 darabkát, ami közel kétszerese annak, amit a csapvízben találtak. S míg az utóbbi mintákban a műszálak voltak többségben, addig az ásványvizes mintákban polipropilén, PET és nejlon darabkákat találtak, amelyek feltételezhetően a csomagolással hozhatók összefüggésbe. A polipropilént például a kupakok gyártásánál használják.

 

Egyelőre azt tudjuk, hogy nem tudunk eleget

2018-ban Németországban egy olyan kutatást végeztek, amelyben a palackos ásványvizek mikroműanyag-tartalmának kimutatására egy speciális spektroszkópiai módszert alkalmaztak. Ez képes volt azoknak az egészen parányi részecskéknek a kimutatására is, amelyeket az analitikai vizsgálatokkal nem lehet kimutatni. A talált mikroműanyagok közel 80%-a a nagyon kicsi (5-20 mikron) részecskék közé tartozott, amit a vizsgálatok többsége, többek között az előzőekben leírt vizsgálatok nem tudnak kimutatni.

Hogy a szervezetünkbe kerülő mikroműanyagoknak milyen egészségügyi hatásai vannak, arról egyelőre még keveset tudunk. A szervezet elsődleges válaszként valószínűleg valamilyen gyulladással reagál, a levegővel bejutó mikroműanyagok például a légutak gyulladását okozhatják. Nem „csak” maguk a mikroműanyagok okozhatnak problémát, de a hozzájuk kapcsolódó nehézfémek, vegyszerek, illetve baktériumok, amelyek a parányi darabkáknak köszönhetően szintén bejutnak a szervezetbe. A kutatók úgy vélik, hogy a bekerült mikro-és nanoműanyagok a test különböző részeibe eljuthatnak és ott különféle tüneteket okozhatnak. Laboratóriumi körülmények között már megfigyelték, hogy kagylók, rákok esetében a mikroműanyagok a tápcsatornából bekerülhetnek a keringési rendszerbe.

A WHO mikroműanyagokkal kapcsolatos első jelentésében egyelőre úgy fogalmazott, hogy azok jelenlegi tudásunk szerint minimális egészségügyi kockázatot jelentenek, mert a nagyobb mikroműanyagok áthaladnak a testünkön és nem szívódnak ott fel. Hozzáteszik azonban azt is, hogy a kutatások csak néhány éve kezdődtek meg, így az ezzel kapcsolatos ismereteink korlátozottak, és további alapos kutatásokra van szükség.

 

Cikksorozatunkban sorra vesszük a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre. Következő cikkünkben a műanyag hulladékok kezelésével, hatásaival foglalkozunk.

Forrás: Plastic & Health – The Hidden Costs of a Plastic Planet

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK

Fleur De Lin szilárd sampon

(117 vásárlói értékelés)

3590 Ft

Napvirág fogkrém – fahéjas citrom, 60 g

(24 vásárlói értékelés)

2790 Ft

Mosható arctisztító párnák táskával – 100% természetes! (5 db)

(16 vásárlói értékelés)

2520 Ft