Bár a műanyagokkal kapcsolatos globális gondok mára már közbeszéd részévé váltak, ennek ellenére még mindig évről évre egyre több műanyagot állítunk elő. Ennek következtében egyre több lesz a hulladék is, amivel muszáj lenne kezdenünk valamit, bolygónk és saját egészségünk érdekében is.
Sajnos a világszerte előállított műanyagoknak továbbra is csak kis hányada kerül újrahasznosításra. 1950 és 2015 között megközelítőleg 4900 millió tonna hulladék keletkezett, ez a valaha gyártott összes műanyag 60%-a. Ennek nagy része lerakókra vagy a közvetlenül a természetbe jutott, 12%-át égetőműben égették el, és csak 9%-a került újrahasznosításra.
PET palack a kazánban
A műanyag hulladékok ártalmatlanítására leggyakrabban az égetés merül fel lehetséges válaszként. És itt nemcsak a nagy égetőművekre kell gondolni. A Föld népességének harmada, 2,8 milliárd ember használ nyílt tüzet vagy egyszerű tűzhelyet főzésre és fűtésre, tüzelőanyagként sok más mellett mindenféle hulladékot is használva.
A WHO adatai szerint a légszennyezés miatt évente több mint 4 millió ember hal meg idő előtt légzési, keringési problémák, tüdőrák, stroke vagy tüdőgyulladás miatt. Az otthoni hulladékégetés Magyarországon is komoly környezetvédelmi probléma. Sajnos gyakori, hogy valaki a felhalmozódott háztartási műanyag hulladékát egyszerűen bedobja a kazánba vagy elégeti az udvaron.
Ezeknek a hulladékoknak az égetése során sokféle mérgező és rákkeltő hatású égéstermék keletkezik, például illékony szerves vegyületek, dioxionok (ezek például a PVC elégetésekor szabadulnak fel jelentős mennyiségben), és számottevő a fém – például higany, kadmium – kibocsátás is. A fémek az égés során gázhalmazállapotba mennek át, majd újra lehűlve rárakódnak a porszemcsékre, amelyeken aztán nagy távolságokra eljuthatnak.
Az égetőművek sem tudnak mindent kiszűrni
Az égetőművekben nyilván sokkal ellenőrzöttebb körülmények között történik az égetés, és a módszer támogatói mindig elmondják, ily módon nem csak a hulladék mennyiségét csökkentjük, de még energiát is termelünk. Ezzel a módszerrel azonban, ha kisebb mennyiségben is, mintha szabad tűzön égetnénk el, de ugyanúgy kerülnek káros anyagok a levegőbe, mert nincs olyan tökéletes szűrő, ami mindent ki tudna szűrni. Az égetés során nagyon jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a termelődő füstben egészségre káros anyagok is vannak.
[et_pb_text _builder_version=”4.0.10″ text_font=”||on||||||” text_orientation=”center” custom_margin=”||40px||false|false” locked=”off”]
Toxikus expozíció az égetőműből
[et_pb_text _builder_version=”4.7.0″ custom_margin=”||30px||false|false” hover_enabled=”0″ locked=”off” sticky_enabled=”0″]
Európában közel 500 égetőmű van, a keletkező műanyahulladék 41%-át ezekben égették el. Kínában 2016-ban 231 égetőmű volt, és 103 újabb megnyitását tervezték. Az égetőművek által kibocsátott káros anyagok között különböző fémeket, szerves gázokat, nitrogén-oxidokat, szén-monoxidot és port is kimutattak.
Az égetőművek közelében élők és ott dolgozók mindezen szennyező anyagok hatásainak tartósan ki vannak téve, akár úgy, hogy belélegzik a szennyezett levegőt, megmossák a kezüket a közeli tóban vagy úgy, hogy megeszik a közelben termesztett zöldségeket.
Az ultrafinom részecskék mindenhová eljutnak
A legnagyobb problémát az ultrafinom részecskék okozzák, amelyek átmérője kisebb, mint 100 nanométer, ezeket egyetlen szűrő sem tudja kiszűrni. Az ultrafinom részecskék eljuthatnak egészen a tüdőhólyagocskákig, ott gyulladást okozhatnak, illetve súlyosbíthatják a meglévő légzőszervi betegségeket.
Ezek a részecskék a tüdőhólyagocskákon át bekerülhetnek a véráramba és szívritmuszavarokat, érszűkületet okozhatnak. A vér által továbbszállított ultrafinom részecskék leginkább a májban halmozódnak fel, ahol májrákhoz is vezethetnek, de egy kutatás bizonyította, hogy az ultrafinom részecskék a méhlepényen keresztül a fejlődő magzatot is károsíthatják.
Egy korábbi kutatás szerint a belélegzett ultrafinom részecskék az orrüregből az agyba juthatnak, ahol összetételüktől függően többféle kárt okozhatnak, növelhetik például az agytumor és az Alzheimer-kór kockázatát.
[et_pb_text _builder_version=”4.7.0″ _module_preset=”default” hover_enabled=”0″ sticky_enabled=”0″ custom_margin=”||101px|||”]
Az újrahasznosítás veszélyei
A hulladékok ártalmatlanításának legjobb módszere az újrahasznosítás, de itt is lehetnek veszélyeztető tényezők. Egy közelmúltban végzett teszt során olyan termékeket vizsgáltak, amelyekben újrahasznosított elektronikai hulladékot is felhasználtak. A vizsgálat eredményei több termékben is kimutattak egy mérgező anyagcsoportot, a polibrómozott-difenil-étereket, amelyek a termékben újrafelhasznált elektronikai hulladékokból származnak. A 430 termékből 109 ilyet találtak, a legmagasabb koncentrációban a gyerekjátékokban, illetve konyhai eszközökben.
A polibrómozott-difenil-éterek megzavarják a pajzsmirigy működését és ezen keresztül befolyásolják az agy fejlődését és idegrendszeri károsodást okozhatnak, de a vegyületeket kapcsolatba hozták a hiperaktivitással és a figyelemzavarral is. A polibrómozott-difenil-éterek bizonyos típusait Európában teljesen betiltották, de a többi idetartozó vegyületet is szigorú korlátozások mellett lehet alkalmazni.
Az újrahasznosított műanyagok útépítésben való felhasználása egyre nagyobb szerepet kap az utóbbi időszakban. Bár ennek a módszernek a toxikus hatásairól keveset tudunk, a folyamatnak vannak olyan elemei, amelyek káros egészségügyi hatásai ismertek. Ilyen például, hogy bizonyos polimerekből hő hatására toxikus anyagok szabadulnak fel. Az is biztos, hogy az úttestbe beépített műanyagokból a járművek és az időjárás hatására mikroműanyagok jutnak a levegőbe, amelynek környezetre és az egészségre gyakorolt hatásairól még szintén keveset tudunk, mértékéről annál többet, ma már szinte a Föld minden pontján kimutatták azok jelenlétét.
Cikksorozatunkban sorra vettük a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre.
A sorozat előző részeit itt találod:
1.) Az olajkúttól a csővezetékig – a műanyagok már megszületésük előtt veszélyeztetik az egészségünket
2.) Milyen hatással van a műanyagok előállítása az egészségünkre?
3.) Az élelmiszerek csomagolásából veszélyes anyagok juthatnak a szervezetünkbe
4.) Mikroműanyagok – láthatatlan ellenségek földön, vízben, levegőben
Forrás: Plastic & Health – The Hidden Costs of a Plastic Planet
KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK
Oszd meg a véleményed!