Barion Pixel

A Műanyagmentes Július világméretű kampány, amely elsősorban az egyszer használatos műanyagok problematikájára hívja fel a figyelmet. Ha haladó vagy a témában, és egy ideje foglalkoztat a műanyag- és hulladékmentesség, felmerülhet benned a kérdés, hogy mi a helyzet a ruhásszekrényedben található műanyaggal: a műszállal. A cikk neked szól, ha kíváncsi vagy, létezhet-e 2020-ban műanyagmentes gardrób, és mi a baj a ruháinkban található műanyaggal.

 

Természetes és mesterséges szálak

Magyarországon a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza, hogy a hazánkban forgalmazott termék és áru csak megfelelő formában kivitelezett kezelési és használati útmutatóval hozható forgalomba. Ezért kerül minden egyes ruházati termékbe címke, amely tulajdonképpen vásárlói tájékoztató és kezelési útmutató egyben. A rosszul vagy rossz helyre varrt, silány minőségű ruhacímke szúr, csiklandoz, nagyon látszik, az ember szabadulna tőle. Ez csak azért baj, mert ebből a sokszor idegesítő cetlikből tudhatod meg, hogyan kell mosni az adott ruhadarabot, és milyen alapanyagból készült a ruhád.

Az alapanyagok legkisebb egysége a szálasanyagok, amelyek a textilipar nyersanyagai. A szálasanyagokból készülhetnek fonalak is, a fonalakból pedig kelmék, szövetek, a kelmékből és szövetekből pedig ruhák. (A fentinél természetesen sokkal összetettebb és bonyolultabb a képlet.)

A szálasanyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk, eredetük szerint például lehetnek természetes alapanyagú szálasanyagok és mesterséges szálasanyagok. Az előbbibe tartozik többek között a pamut, a len, a kender, a gyapjú vagy a selyem. Az utóbbi csoport tagja a viszkóz, a modál, a lyocell, de az acetát és a poliészter is.

A viszkóz és a lyocell azért érdekes alapanyagok, mert ezek természetes eredetűek (cellulóz alapúak), de kémiai eljárással módosítják ahhoz, hogy szálat lehessen képezni belőlük. Érdekes tendenciát figyeltem meg, mióta a fenntartható divattal foglalkozom: 2016-ban még kifejezetten sokan említették környezettudatos alternatívaként a viszkózt. Négy évvel később már azt veszem észre, sokkal több vele szemben a kritikus hang, és ma már inkább a viszkóz modernebb alternatívája, a lyocell (és az osztrák Lenzing cég által levédetett TENCEL™ Lyocell) a befutó.

 

Mi a baj a (műszálas) ruhákkal?

Ha most abbahagynád az olvasást, és kivennél három random ruhadarabot a szekrényedből, vajon találnál benne műszálat? A statisztikák szerint biztosan: a ruhaipar átalakításáért küzdő Fashion Revolution nonprofit szervezet szerint a világon előállított ruhák 60%-át poliészter teszi ki. (És akkor még nem beszéltünk a többi műszálas alapanyagról.)

A poliészter alapvető fő nyersanyaga a kőolajból nyert etilén. A polimerizáció során az etilént keverik dimetil-tereftaláttal. A kapott vegyületet ezután egy másik vegyülettel, a tereftálsavval kombinálják. Az eredmény a folyékony poliészter, amelyet egy zuhanyfej-szerű eszközön keresztül extrudálnak, hogy hosszú, finom szálakat képezzenek.

A textilipar azért szereti ennyire a poliésztert, mert tartós, gyűrődésmentes, könnyű, kopásálló, rugalmas anyagot is készíthetnek belőle. Természetesen poliészer és poliészter között is van különbség, és manapság azért nagyon sok olyan műszálas ruhával is találkozni, amelyek anyaga nem felel meg a fenti leírásnak.

Ne feledkezz meg arról sem, hogy a műszálas anyagok folyamatosan érintkeznek a legnagyobb szervünkkel, a bőrünkkel. A ScienceDaily oldalán megjelent 2015-ös tanulmány szerint az akrilt, a poliésztert, a műselymet (viszkóz), az acetátot és a nejlont több száz kemikáliával kezelik. A Stockholmi Egyetem felmérése szerint számos anyag nem szerepelt a gyártók listáján. Ezek az anyagok növelhetik az allergiás dermatitis kockázatát, de egyéb egészségügyi következményei is lehetnek. A kimutatott kemikáliák közül néhány bizonyítottan rákkeltő hatású, mások vízi toxicitással rendelkeznek.

Az előfordulástól, mennyiségtől, toxicitástól és attól függően, hogy ezek milyen könnyen juthatnak be a bőrbe, négy anyagcsoportot választottak a további elemzéshez. Ezek közül kettő, a kinolonok és az aromás aminok legnagyobb koncentrációja a poliészterben található. A kutatáson dolgozó Giovanna Luongo szerint épp csak megkarcolgatták a felszínt, rengeteg munka vár még rájuk. Ruhákat ugyanis éjjel-nappal viselünk, fontos tudni, mit okoznak.

 

Mekkora a baj a mikroműanyaggal?

A poliészter, illetve a műszálas anyagok kapcsán az utóbbi években egyre többet hallani a mikroszál-szennyezésről is, amelyről az 1970-es évek óta tud az emberiség, de a problémával csak néhány éve kezdtek el komolyabban foglalkozni. A mikroszálakról részletesen írtunk már korábban is a Minden, amit a mikroszál-szennyezésről tudni érdemes című cikkünkben. Csak egy rövid idézet a cikkből:

Egy mosás során több mint 700 000 mikroszkopikus műanyag szál szakad le a textilekből. Ezt a Plymouth Egyetem kutatói jelentették 12 hónapos kutatást követően. A Guardian erre vonatkozó írásából kiderül, hogy a szintetikus ruhákat otthoni körülményeknek megfelelően mosták különböző hőfokon és különböző mosószer kombinációk felhasználásával. Így jutottak arra az eredményre, hogy az akril a legszennyezőbb: ötször annyi mikroszál szakad le róla, mint a poliészter-pamut kevertszálas anyagból készült ruhákból és másfélszer annyira szennyező, mint a 100% poliészter ruha.

Mivel a komoly kutatások a témában csak nemrég indultak útjuknak, és még mindig viszonylag keveset tudunk a témáról, ezért érdemes nyitott szemmel járni. Tovább árnyalja a képet egy friss kutatás, amely azt állítja, a mikroszálak között kevesebb a műszálas eredetű, mint eddig gondolták. Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem kutatója és kollégái több óceánból vettek mintát. Összesen 2000 mikroszálat elemeztek, és azt találták, hogy csak 8% műszálas (poliészter vagy nejlon), a többi természetes eredetű (80% növényi, 12% állati eredetű). Noha a tanulmány kevesebb műanyag mikroszálat talált a vártnál, a kutató kihangsúlyozta, hogy a természetes eredetű mikroszálak is egészségügyi kockázatot jelenthetnek a tengeri élőlények számára. Emiatt is nagyon fontos lenne még több energiát fektetni a mikroszálak kutatására.

„Meg kell próbálnunk csökkenteni a ruházatból a környezetbe kerülő mikroszálak számát, függetlenül attól, hogy műanyagok-e vagy sem, mert úgy tűnik, hogy valószínűleg sokáig maradnak meg a környezetben” – idézte Peter Ryant a NewScientist cikke.

 

Műanyagmentes július a szekrényedben

Mindig minden alkalommal igyekszem elmondani, hogy jelen pillanatban egy átmeneti időszakban vagyunk. A ruhaipar legnagyobb problémája a túltermelés és a túlfogyasztás, a mikroműanyag pedig csak csak egy a műszálas ruhák problémái közül. Összegyűjtöttem néhány tippet, amelyek segítenek abban, hogy környezettudatosabb ruhatárad legyen a jövőben.

A legfontosabb gardrób szabályok:

  • Ha bírja a bőröd a műszálasat, akkor használd a meglévő műszálas ruhadarabjaidat minél tovább.
  • Ha már nem szívesen viseled őket, de másnak még jók lehetnek, akkor add el, cseréld el, add adományba, ha pedig nincsenek jó állapotban, akkor dobd őket textilhulladék-gyűjtő konténerbe!
  • Ha ruhát vásárolsz, próbáld meg másodkézből beszerezni a ruhadarabokat, mert így még tovább körforgásban tarthatod a ruhákat.

A másodkézből beszerzett ruhadarabokkal tovább tarthatod körforgásban a ruhákat.

  • Sokan a bőrük miatt is jobban szeretik a természetes textileket, amelyekre egyébként rá lehet bukkani bármilyen turkálóban (csak figyeld a címkét). Rendszeresen találkozom pamuttal, néha találok pamut-selyem, pamut-len keverékből vagy lenből készült ruhadarabokat is. Télen szeretem a gyapjút, de tudom, hogy sokan nem bírják, mert szúrós (egyedül a merino gyapjú nem az).
  • Ha új ruhát vásárolsz, akkor is érdemes odafigyelni az anyagösszetételre, mindig nézd meg, mit ír a címke.
  • Nem mindenki vásárol szívesen használt ruhát, a magyar tervezők pedig sokak számára elérhetetlenek, így sokak számára marad a fast fashion. Az új ruha vásárlásának egyik legfontosabb szabálya, hogy a megvásárolt darabot viseljük minél tovább – egy Nagy Britanniából indult mozgalom szerint legalább harmincszor. Így máris jelentősen csökkented ruháid ökológiai lábnyomát. És természetesen az anyagösszetételre ezekben az üzletekben is tudsz figyelni. Több márka használ ma már minősített biopamutot vagy lent is.
  • Ma már vannak olyan magyar tervezők, alkotók, akik természetes, fair trade előállított alapanyagokból dolgoznak. A legtöbben valószínűleg nem tudunk tetőtől talpig tervezői ruhákba öltözni, de ha tudod, akkor támogasd a fenntartható és etikus magyar márkákat, mert ezzel hazai vállalkozásokat és álmokat is támogatsz.
  • Jelenleg a műszálas ruhákat szinte lehetetlen kikerülni – fürdőruhák, sportruhák és technikai ruházat esetén egyenesen képtelenség. A lényeg, hogy ha már egyszer elkészült az adott darab, használd minél tovább, de emellett járj nyitott szemmel, hátha hamarosan új innovációval jelentkezik valaki, és elképzelhető, hogy még belátható időn belül megvalósulhat a műanyagmentes ruhatár.

 

Nem lenne életszerű azt tanácsolni, hogy azonnal szabadulj meg az összes műszálas ruhádtól, de a műanyagmentes július kapcsán tarthatsz egy gardróbrendezést, hogy tisztában legyél azzal, milyen alapanyagú ruhákat viselsz. Ha megvagy az eredménnyel, írd meg Edinának és nekem kommentben!

Mengyán Eszter újságíró, szakterülete a fenntartható divat, tudatos öltözködés, amelyről blogot vezet. A szövegírás mellett jelenleg tudatos ruhatárépítéssel, szín- és stílustanácsadással is foglalkozik. Számára a környezettudatosság nem a végletekről és a lemondásról, hanem az adott élethelyzetre szabott legjobb alternatívákról szól.

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK

Mosható arctisztító párnák táskával – 100% természetes! (5 db)

(15 vásárlói értékelés)

2520 Ft

Hálós vászonzsák összehúzható zsinórral

(14 vásárlói értékelés)

1990 Ft

Vászonzsák csomag

(47 vásárlói értékelés)

3990 Ft