A műanyagmentes július óriási lendületet adhatott ahhoz, hogy belevágj a hulladékcsökkentésbe, vagy újult erővel folytasd a háztartásod és az életmódod zöldítését. A műanyagmentes hónap azonban nem érhet véget július 31-én, mert a bennünket körülvevő plasztiktárgyak megannyi veszélyt rejtenek. Pontosan mi a baj velük? Miért legyen minden hónapból műanyagmentes július? Ezekre adok válaszokat a cikkben.

Valószínűleg az elmúlt hetekben számtalan alkalommal olvastad vagy hallottad, hogy a műanyag mindenhol ott van. Elég csak a reggeli rutinodat végiggondolni: hány műanyag tárgyat használsz, miközben rákészülsz egy munkanapra? Ha a Műanyagmentes Július során megpróbáltad legalább az egyszer használatos műanyagokat elkerülni, pontosan tudod, hogy miről írok.

Veszélyes anyagok a műanyagban

Annak ellenére, hogy a műanyag az egyik legelterjedtebb anyag a bolygón, az emberi egészségre gyakorolt hatásáról keveset tudunk. Nem véletlen hívják fel rendszeresen arra a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen műanyagba csomagolod a megvásárolható élelmiszert, milyen műanyagot használsz az ételek tárolására, vagy hogy újratöltöd-e az ásványvizes flakont.

A globális műanyagtermelés 2015-ben elérte a 380 millió tonnát, aminek 40%-át csomagolásra használták fel. Egy kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához 906 különböző vegyi anyagot használunk, emellett további több mint 3377 vegyszert is társulhat ehhez a folyamathoz. A 906 vegyi anyag közül 63 számít veszélyesnek az emberi egészségre és 68 a környezetre az uniós besorolás szerint.

A legrosszabb műanyagok

A műanyagból készült csomagolásokon, flakonokon, palackokon található számozás (1-7-ig) segít abban, hogy tudatosabban dönts vásárláskor. A 3-as, 6-os és 7-es számú műanyagfajták a legveszélyesebbek, ezeket érdemes kerülnöd.

Az 1-es számmal jelzett műanyag a PET (polietilén-tereftalát).

A 3-as számú polivinilklorid (PVC) csövek, palackok, műbőrök, csomagolóanyagok, padlóburkolók alapanyaga lehet. A PVC-ből ftalátok és adipátok válhatnak ki akkor, amikor élelmiszerekkel (különösen forró, zsíros ételekkel) kerülnek kapcsolatba. Nagyobb mennyiségben csökkentik a termékenységet és a nemzőképességet, illetve károsítják a májat. (Fontos megjegyezni, hogy a ftalátok nem csak a műanyagban lehetnek jelen, hanem például a testápoló szerekben, vagy a mosóporban is.)

A 6-os számú polisztirolból csomagolóanyag, telefonok burkolata, eldobható kávéspoharak, habosított hang- és hőszigetelő anyagok, ételhordó dobozok, joghurtos flakonok, zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs, hungarocell készül. Rákkeltő kockázatukat több kutatás is alátámasztotta.

A 7-es számmal jelzik az egyéb műanyagokat, amelyekből például műszálas ruhaneműk készülnek, de ilyen anyaggal vonják be az edényeket, felhasználják elektromos szigetelés, elektromos szerelvények (konnektorok, kapcsolók), elektromos berendezések alkatrészeinek gyártására. A bútoripar bevonólapokat készít belőlük, de a kihalófélben lévő CD, DVD és Blu-ray lemezek is ebből készültek.

Jó tudni, hogy a (7-es számú) polikarbonátból készült cumisüvegeket 2011-ben betiltották az EU-ban is, mivel magas hőmérsékleten és savas közegben (pl. citromos tea) biszfenol-A oldódott ki belőle. A BpA azonban más termékekben is jelen van. Lehetőség szerint érdemes kerülni, mert rákkeltő anyag, de összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, asztmával és a szívbetegségek kialakulásával is. (Nemrég a BpA helyettesítésére használt anyagról is kiderült, hogy pontosan ugyanazokat a hormonális elváltozásokat indítja be, mint a közutálatnak örvendő BpA.)

Természetesen minden anyag esetében az a kérdés, mekkora mennyiség az, amibe még nem betegszünk meg. A rövid távú kutatások szerint nincs ok az aggodalomra, mert a kiszivárgó mennyiség nem jelenthet gondot. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a témában hosszú távú kutatások nem készültek, így nem tudjuk még pontosan, mivel állunk szemben. A legtudatosabb döntés, ha lehetőség szerint kerülöd ezeket a termékeket.

PET palack: inkább ne töltsd újra!

Felmerülhet benned, mi a helyzet a PET palackokkal. Ezeket egyszeri használatra tervezték, egyutas csomagolóanyagok. Az utóbbi években derült ki, hogy akár már néhány hetes tárolás után kioldódhatnak belőle olyan vegyületek, amelyeknek bizonyítottan rákkeltő, hormonháztartást befolyásoló hatásuk van. Ugyanez a helyzet akkor is, ha savval érintkezik, például citromos vízzel vagy citromos teával töltöd meg az egykori ásványvizes flakont.

Mindez pedig csak fokozódhat hő hatására, ezért nyáron semmiképp se tárolj PET palackba töltött italt huzamosabb ideig az autódban! Azt javaslom, használj helyette strapabíró kulacsot, például üvegből, vagy fémből.

Miben tárold biztonságosan az élelmiszert?

Ha a bevásárlás során sikerült elkerülnöd a veszélyes műanyagokat, arra is gondolj, miben tárold az ételeket. A biztonságos műanyagok közé tartozik a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt polietilén és polipropilén, de élelmiszertárolásra ezeket csak akkor ajánlom, ha nincs lehetőséged arra, hogy csatos üveget vagy fémből, esetleg kerámiából készült tárolót használj.

Az 5-ös számmal jelzett műanyag a PP (polipropilén).

Még veszélyesebbek, ha a teljes életciklust nézzük? Igen!

A műanyag életciklusának mindössze egy része az, amikor az adott tárgyat mi használjuk. Ahhoz, hogy megfelelően lépjünk fel a probléma ellen, a teljes életciklust figyelembe kell venni. Ma már ugyanis pontosan tudjuk, hogy a műanyagok teljes életciklusuk alatt, már egészen a gyártástól kezdve számos módon károsítják a környezetet és a mi egészségünket.

A 2019 februárjában megjelent Plastic & Health jelentés részletesen áttekinti milyen káros egészségügyi hatása van a műanyag lenyelésének, belégzésének és megérintésének fizikai hatásokra, de szó van a műanyag részecskékkel kapcsolatos mérgező kémiai anyagokról (adalékanyagok, feldolgozó szerek vagy a műanyagipar melléktermékei) is.

A tanulmányt forrásként tekintve cikksorozatot indítottam a Körforrás blogon, amelyben sorra veszem a műanyagok életciklusának egyes állomásait, és azt, hogy ezek milyen veszélyt jelentenek egészségünkre. A fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó káros hatások szerte a világban sok embert érintenek – erről szól a sorozat első része.

Milyen hatással van a műanyagok előállítása az egészségünkre? Csak egy példa a cikkből: Manchester/Harrisburg közel háromezer lakójának 90%-a 1,5 kilométernél közelebb él valamilyen petrolkémiai üzemhez, ráadásul számos nagy lerakó is van, ahol veszélyes hulladékokat tárolnak. A rák a második vezető halálok a 90%-ban spanyolajkú, szegény városrészben. Az itt világra jött gyerekek 8%-a alacsony súllyal születik, aminek számos egészségügyi probléma lehet a következménye.

1950 óta 2015-ig világszerte 8300 milliárd tonna műanyagot gyártottak, ennek 42%-át a csomagolóipar használta fel. Ezek, a többségében egyszer használatos műanyagok környezetvédelmi szempontból is a legproblémásabbak, de az egészségünkre nézve is számos kockázatot jelentenek. A cikk első felében erről olvashattál, de további részleteket tudhatsz meg innen is.

A cikksorozatban természetesen kitérek a mikroműanyagokra is, mert ezek a parányi plasztikrészecskék ma már mindenhol ott vannak. És nemcsak környezetünkben, bennünk is! Ennek hatásairól azonban ma még keveset tudunk, de erről a problémáról nem lehet eleget olvasni.

És ne feledkezzünk meg a műanyag hulladékokról se! 1950 és 2015 között megközelítőleg 4900 millió tonna hulladék keletkezett, ez a valaha gyártott összes műanyag 60%-a. Ennek nagy része lerakókra vagy a közvetlenül a természetbe jutott, 12%-át égetőműben égették el, és csak 9%-a került újrahasznosításra.

Ezeknek a hulladékoknak az égetése során sokféle mérgező és rákkeltő hatású égéstermék keletkezik, például illékony szerves vegyületek, dioxionok (ezek például a PVC elégetésekor szabadulnak fel jelentős mennyiségben), és számottevő a fém – például higany, kadmium –  kibocsátás is.

Legyen minden hónap műanyagmentes (július)!

A fentiek után valószínűleg nem kell tovább érvelnem amellett, hogy a Műanyagmentes Július nem érhet véget július 31-én. Elképzelhető, hogy felmerült benned a kérdés, mi legyen a meglévő műanyag tárolóid sorsa, mit tudsz tenni a jövőben?

Nyugi, ne pánikolj és ne dobj ki mindent azonnal! A következőket javaslom:

1.) Nézd át az otthoni műanyag tárolóidat! Válj meg a veszélyes műanyagoktól, a 2-es, 4-es és 5-ös jelzésű műanyag edényeket, dobozokat pedig használd olyan sokáig, ameddig csak tudod, majd cseréld le őket üveg vagy fém tárolókra.

2.) Ne tárolj műanyagban savas, zsíros ételt! Ne add meg az esélyét se annak, hogy valami kioldódjon belőlük.

3.) Soha ne melegíts ételt műanyag edényben! Az, hogy mikrohullámú sütőben használható a doboz, csak azt jelenti, hogy nem fog elolvadni. Nincs garancia arra, hogy nem szivárog majd belőle veszélyes anyag.

4.) Mosogasd kézzel! Ezeket a tárolókat ne tedd a mosogatógépbe, helyette válaszd a környezettudatos kézi mosogatást (mosogatószappannal és lebomló luffa szivaccsal vagy kefével). Arra is ügyelj, hogy ne karcold meg a műanyag felületét.

5.) Felejtsd el a PET palackot! Vegyél biztonságos kulacsot, a választás előtt olvasd el mások tapasztalatait. A Körforrás webáruházában te is írhatsz véleményt a termékekről.

6.) Vásárolj csomagolásmentesen, amikor csak teheted! Ehhez ma már megannyi eszköz áll a rendelkezésedre, és az első fecskék hatására az élelmiszerüzletekben, piacokon sem lepődnek meg már annyira, ha vászonzsákokkal érkezel. Sőt, egyre több csomagolásmentes bolt is nyílik szerte az országban, ahol műanyagmentesen történik a bevásárlás. Lehet, hogy pont a közeledben is nyitott egy?

7.) Soha ne add fel! A hulladékcsökkentés nem egyszerű, a műanyagmentesség talán még nehezebb, de szerencsére egyre többen választják ezt az utat. Ahogy a legtöbb életmódváltásra igaz, az új rutinok kialakításához idő kell, ne siettesd a dolgot. Az sem biztos, hogy az út mindig nyílegyenes, ne ijedj meg, ha valami éppen nem megy olyan jól, mint például az előző hónapban. A lényeg, hogy ne add fel, hanem csináld te is. Ha még több segítségre van szükséged, iratkozz fel az ingyenes 30 napos hulladékmentes kihívásra.

Oszd meg a tapasztalataidat!

Kíváncsi vagyok, milyen tapasztalatokat szereztél a Műanyagmentes Július során. Arra kérlek, oszd meg velem a gondolataidat hozzászólásban, mert ezzel is inspirálhatsz másokat is! Hidd el, hogy egy-egy tapasztalattal rengeteget segítesz azoknak, akik most kezdenek bele a hulladékcsökkentésbe.