„Minden, ami a ‘de’ előtt elhangzik, lényegtelen.” – szól az idézet egy népszerű sorozatból. A tűzijátékra különösen igaz a fenti megállapítás. Pompájával és fényeivel képes ámulatba ejteni gyereket és felnőttet, de komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz. A következő cikkben sorra veszem, mi a baj a tűzijátékkal.

 

Kínai találmány, mint a puskapor – A tűzijáték rövid története

Ha gyerekként vagy felnőttként rajongva szereted a tűzijátékot, nem vagy egyedül. Látványos, színes, és már a megjelenése óta (i.sz. 900 körül) szórakoztatásra is használják. A tűzijáték, ahogy a puskapor is, Kínából származik, ahol már az időszámításunk szerinti első évezredben mesteri szintre fejlesztették a megjelenési formáit.

Európába néhány évszázaddal később, a reneszánsz időszakában került át és pillanatok alatt elterjedt az öreg kontinensen. Magyarországon először 1476-ban láthattak tűzijátékot az emberek, egészen pontosan I. Mátyás király és Beatrix királyné székesfehérvári esküvőjének vendégei. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. A Szent István-napi tűzijátékot először 1927-ben rendezték meg, és azóta minden évben megtartják. Kivételt csak a második világháború évei, valamint az 1956 és 1966 közötti időszak jelentett.

A második világháború után állami monopóliummá vált, így az évente egy-két alkalommal megrendezett színes eseményt nagy várakozás előzte meg. 1992-től azonban újra lehet privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot tartani, így az utóbbi évtizedekben kifejezetten elterjedt, hogy kisebb-nagyobb tűzijátékkal ünneplünk.

A tűzijáték azonban nemcsak a szépségről és a szórakoztatásról szól, ma már nem mehetünk el amellett, milyen komoly környezeti hatása van egy-egy, mindössze percekig tartó, látványos eseménynek.

 

Miből készül a tűzijáték? – Mérgező vegyi anyag koktél az égbolton

A legtöbbünknek fogalma nincs arról, miből készül a tűzijáték, mitől színes, miért robban. Pedig ahhoz, hogy véleményt tudjunk alkotni valamiről, érdemes minél jobban megismerni. Ugyanis nem a tűzijáték vagy az ünneplés kultúrtörténete vitatható, hanem az, amiből a tűzijáték készül, vagy amit okoz.

mitől színes a tűzijáték

Tudtad például, hogy a tűzijáték színeit a következő fémvegyületek adják:

  • vörös: stroncium-nitrát, stroncium-karbonát, stroncium-szulfát
  • narancs: kalcium-karbonát, kalcium-szulfát, kalcium-klorid
  • sárga: nátrium-nitrát, nátrium-oxalát, kriolit
  • zöld: bárium-nitrát, bárium-karbonát, bárium-klorid, bárium-klorát
  • kék: réz(II)-klorid, réz(II)-klorid, réz(II)-karbonát, réz(II)-oxid
  • lila: réz- és stroncium-vegyületek keveréke
  • ezüst: forró magnézium és alumínium
  • fehér: égő magnézium, alumínium és titán

A fémvegyületekkel azonban semmire se mennénk, ha nem lenne, ami működésbe hozza őket. A tűzijáték üzemanyaga a puskapor, amely kálium-nitrátot, ként és faszenet tartalmaz.

Emellett szükség van erős oxidálószerre is (elsősorban kálium-perklorátot használnak), amelyek magas hőmérsékleten oxigén fejlesztése mellett elbomlanak. Ha ezeket éghető anyagokkal keverik, a folyamat villámgyors és robbanásszerű lesz. A perkolátok azonban mérgező vegyületek, amelyek többek között megzavarhatják a pajzsmirigy működését és valószínűleg rákkeltőek is.

 

Nem tűnik el! – Mi marad a tűzijáték után?

Elsőre úgy tűnik, a tűzijáték a pillanatok ünnepléséről szól, hiszen a felvillanó fények, hatalmas pukkanások és a füstfelhő elillanása után nem marad belőle semmi. Ez azonban csak illúzió: a tűzijáték alkotórészei hosszú távon velünk maradnak.

a tűzijáték alkotórészei hosszú távon velünk maradnak

A nehézfémek vegyületei visszahullanak ránk, a természetes vizekbe és a széljárástól függően a tűzijáték környezetébe is. A perklorátok szennyezik a folyóvizeket, tavakat, de a csapvizet is. Itt érdemes megemlíteni, hogy az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatói 2004 és 2006 között azt vizsgálták, milyen hatással van a tűzijáték a közeli természetes vizek perkrolát-koncentrációjának változására. Volt olyan vizsgálati hely, ahol a július 4-i show után 14 órán belül 1028-szorosára nőtt a perklorát-koncentráció.

A tűzijáték robbanásakor keletkező szén-dioxid mellett sem mehetünk el szó nélkül. Szintén az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) becslése, amely szerint az amerikai függetlenség napján (július 4.) a tűzijátékok miatt annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mintha 2700 hektáron égne fel az erdő.

Meg kell említeni azokat a toxikus aprócska fémeket is, amelyek a tűzijáték felrobbanása után a levegőbe kerülnek. (Lásd a korábbi bekezdésben a tűzijáték színét adó leírást.) Ez tulajdonképpen szálló por, amely a levegőben eloszlatott finom szemcsés szilárd, vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.

A 10 mikronnál kisebb részecskék is túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe, de a 2,5 mikronnál kisebbek már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből, így hozzájárulnak légzőszervi és keringéssel kapcsolatos betegségek kialakulásához. A tűzijátékok során a levegőbe kerülnek aprócska méretű szilárd részecskék is, amelyek mérete kisebb 2,5 mikronnál. Londoni kutatók adatai szerint ezek ráadásul sokkal inkább negatív hatással vannak a tüdőre, mint a hétköznapi közlekedés okozta légszennyezés.

A tűzijáték során veszélyes hulladék keletkezik, amelynek kezelése speciális bánásmódot igényel – legyen szó bármilyen nagy vagy kicsit tűzijátékról. A polgári használatra engedélyezett tűzijátékkal – a benne található lőpormaradvány miatt – is ez a helyzet. A megvásárolható tűzijátékokat három osztályba sorolják (F1, F2, F3), amelyek közül az F3 minősítésű csak 18 éves kortól és kizárólag szilveszterkor használható. Minden kategória veszélyes hulladéknak minősül akkor, ha lejárt a szavatossága vagy ha félig elműködött.

 

A kevesebb, több – Tűzijátékot tudatosan

Kutatók már kísérleteznek a környezetbarát verzióval, amelyik nem tartalmaz nehézfémeket. Másrészt a perklorátok helyett nitrogén-alapú anyagokat használnak, amelyek tisztábban égnek.

A Disney fejlesztéseit tartják előremutatónak, hiszen Disneylandben évente több ezer tűzijátékot tartanak. A vezetőség már az 1990-es években felkeresett kutatókat azért, hogy tisztább tűzijátékot tarthassanak, azóta folyamatosan fejlesztenek és tesztelnek. A Disneynél egyébként az előbbiek mellett bevezették azt is, hogy puskapor helyett sűrített levegőt használnak arra, hogy fellőjék a tűzijátékot.

Egyelőre ezek az innovációk még nem terjedtek el széles körben, ezért is fontos, hogy – ha teljesen lemondani nem is tudunk róla, mert ez nem elvárható – legalább csökkentsük a tűzijátékok számát és hosszát a természet és saját magunk védelme érdekében is.

A tűzijáték mellett pedig megannyi lehetőség van arra, hogy közösen ünnepeljünk. A közös tánc, mozgás, ének és zene összefoghatnak akár több ezer főt is. Alig várom, hogy valaki előrukkoljon egy tűzijátékmentes ötlettel, amely széles körben elfogadottá válik. Örömmel adok hírt róla.

 

Ha van innovatív ötleted az ünneplésre, amely kiválthatja a tűzijátékot, írd meg nekem kommentben!

 

0 0 votes
Article Rating