Idézd fel egy pillanatra, hogyan indult a mai reggeled! Felébredtél, lenyomtad az ébresztőt, elindultál a konyhába, a kávé, esetleg a tea doboza után nyúltál, megfőzted-megittad a kedvenc reggeli ébresztődet, átfutottad a híreket, a közösségi oldalakat… Nagyjából így történt, igaz? És mondd, gondolkoztál közben azon, mi legyen a következő lépés, és miért? Valószínűleg nem igazán – hiszen mindez a legtöbbünk életében már a szokás hatalma.

A szokások a legtöbb esetben ugyanúgy működnek, mint bármelyik álmos reggelen: segítenek, hogy az agyunk elkerülhesse az állandó döntéshozással járó energiapazarlást, legalább azokban a folyamatokban, amik “automata üzemmódban” is végrehajthatóak. Ezzel tulajdonképpen jó szolgálatot tesznek nekünk – legalábbis egy darabig.

Csak a szokásos

A szokásoknak nagy hasznát vesszük olyankor, amikor a figyelmünkre más, nagyobb koncentrációt igénylő helyzetekben van szükségünk (vagyis az életünknek szinte minden pillanatában). A megszokott, jól működő rutinjaink nélkül minden egyes lépésünket, döntésünket újra és újra végig kellene gondolnunk, ami rengeteg erőt emésztene fel. A kialakult szokásaink ezt az időt és energiát spórolják meg nekünk – egészen addig, amíg nem szeretnénk rajtuk változtatni.

A megszokás ugyanis nagy úr. Lényegében az történik ilyenkor, hogy amint (akár tudattalanul is) észleljük egy helyzet ismerősségét, a “program” már magától is lefut – mint ahogy reggel a konyhába lépve az első mozdulatunk az, hogy bekapcsoljuk a kávéfőzőt. A szokások olyankor okozhatnak igazi fejtörést, amikor hiába határozzuk el vasakarattal, hogy változtatni szeretnénk, egy-egy ilyen automatikus cselekvés miatt újra és újra a START mezőn találjuk magunkat.

Lehet például, hogy nagyon szeretnénk környezettudatosabban vásárolni, és/vagy csökkenteni az általunk termelt hulladék mennyiségét, mégis minden nap azon kapjuk magunkat, hogy letépjük (vagy egyáltalán: megvesszük) azt a darab alufóliát, kibontjuk a csomagolásból a csokit, vagy rábólintunk a szatyorra a boltban. Ezek a kisebb-nagyobb kudarcok nem azért következnek be, mert nem vagyunk elég erősek vagy elszántak; hanem egyszerűen azért, mert így szoktuk meg.

Holnaptól…

Bármilyen nagy elhatározásról van szó, a változás sok-sok apró lépésből és döntésből tevődik össze. A legnagyobb nehézséget ilyenkor az jelenti, hogy azokat az automatizmusokat, régi beidegződéseket kell tettenérnünk és felülírnunk, amiket eddig jóformán oda sem figyelve hajtottunk végre. Önmagában az is nagy lépés, ha felismerjük, hogy változtatni szeretnénk, és megérik bennünk a döntés, “Holnaptól másként lesz!”. Az igazán kemény munka azonban csak ezután kezdődik.

A változás soha nem könnyű feladat, de szerencsére távolról sem lehetetlen. A legfontosabb, hogy tudatosan és felkészülten vágjunk bele, hogy az esetleges kudarcok se szeghessék kedvünket.

Ha szeretnél változtatni a szokásaidon, az alábbi tippek lehetnek a segítségedre az első lépések során:

1.) Merd kicsiben kezdeni – de tényleg!

Gondold végig, mi az, amin szeretnél változtatni. Csomagolásmentesen vásárolnál, esetleg kevesebb ruhát vennél? Szeretnéd megújítani a főzési szokásaidat, vagy hulladékmentes fürdőszobára vágysz? Valószínűleg nagy a kísértés, hogy azonnal fel akarj számolni minden korábbi ballépést, és egyszerre megszabadulj például az összes műanyag eszközödtől. A fentiek azonban mind jelentős átalakulások, ami azt jelenti, hogy valószínűleg több szokásodat érintik, mint ahogy elsőre gondolnád – és több hibalehetőséget is rejtenek magukban.

Azért, hogy a – nagyobb változásoknál gyakorlatilag borítékolható – kudarcok ne bátortalanítsanak el, próbáld meg feltérképezni azokat a szokásokat, amelyeken alakítani szeretnél, és kezdésként válassz ki közülük egyet: azt, ami viszonylag kis lépés, és nem tér el gyökeresen az eddigi rutinjaidtól. A fürdőszobai példánál maradva: egy zero waste takarítóeszközt kipróbálni kisebb ugrás, mint hirtelen 100%-ban hulladékmentes mosogatásra váltani. Persze, ha szeretnéd, annak is eljön az ideje; csak emlékeztesd magad időnként arra, hogy nincs azzal semmi baj, ha fokozatosan haladsz, amikor új szokásokat szeretnél felépíteni.

2.) Adj időt magadnak!

A hónapok, évek alatt kialakult szokásaink átformálása nem megy egyik napról a másikra. A népszerű tévhitekkel ellentétben a legtöbbször (sajnos) nem is pontosan három hét, vagy éppen három hónap kell a változáshoz.

Gondolj bele, mennyi idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon az a rutin, amit mondjuk bevásárlás közben követsz! Miért várnád magadtól, hogy pillanatok alatt hozzászokj valamihez, amit talán először próbálsz ki? Légy türelmes magaddal szemben – így könnyebb átvészelni az első lépésekkel járó kihívásokat.

3.) Ne félj a hibáktól!

Otthon felejtetted a vászontáskádat, vagy többet főztél valamiből, és ki kellett dobnod a maradékot? Nem olyan nagy dolog, biztosan te is érzed – a szokások megváltoztatása sokszor mégis ilyen banális banánhéjakon csúszik el. Ha frusztráltak, csalódottak vagyunk, hajlamosabbak vagyunk “most már úgyis mindegy” alapon bedobni a törülközőt, és visszatérni abba a megszokott kerékvágásba, amit mindaddig igyekeztünk elkerülni.

A szokásaid átalakítása során ezért fontos, hogy ne ijedj meg egy-egy feledékenységből, régi rutinból fakadó hibától. Ezek mindenkivel megesnek, de ami igazán számít, az az, hogy mihez kezdünk velük. A legjobb, ha megpróbálsz úgy tekinteni rájuk, mint tanulási lehetőségre. Lehet, hogy a táska a reggeli kapkodás miatt maradt otthon, vagy azért vásároltál a kelleténél többet, mert lista nélkül indultál útnak? Ha igen, legközelebb már tudni fogod, hogyan előzd meg. És ami a legfontosabb: hidd el, egyetlen kudarc nem dönti romba mindazt, amit eddig elértél.

4.) Tervezz előre!

A tervezés mindig jól jöhet, de talán soha nem annyira, mint amikor a szokásainkat igyekszünk megújítani. Minél több döntést hagyunk ugyanis az adott pillanatra (például amikor már az üzletben válogatjuk a bevásárlólistánk tételeit), annál nehezebb dolgunk van: ha az új szokás jegyében fárasztóbb, nehezebb út áll előttünk, egyszerűbbnek tűnik inkább visszatérni a régi rutinhoz.

Ha már kiválasztottad, melyik szokásodon szeretnél dolgozni, vizsgáld meg azt is, milyen döntési helyzetek kapcsolódnak hozzá, és próbáld meg minél inkább lecsökkenteni a számukat. Például ha csomagolásmentes vásárlásra készülsz, készíts jó előre listát arról, mi hiányzik otthon, hogy biztosan elég legyen nálad a saját tárolóid közül.

A hulladékcsökkentésben nagy szerepet játszik a szokásaink átformálása. Kump Edina korábbi előadásából többet is megtudhatsz arról, hogyan érdemes ebbe belevágni:

▶

Jó szokás, jó érzés

Új szokásokat kialakítani, a régieket megváltoztatni nem egyszerű: idő, türelem és kitartás szükséges hozzá. Azonban ha belegondolunk, a mindennapjaink mekkora részét határozzák meg azok a rutinok, amelyeket követünk, egyértelmű, hogy megéri a befektetett energia.

Ha a szokásaink tükrözik a számunkra fontos értékeket, és akár testi, akár lelki fronton egészségesebbé, teljesebbé tesznek minket, az a kemény munka, amit az át-, vagy éppen kialakításuk jelent, sokszorosan megtérül majd. Ezért fontos, hogy ne féljünk időről időre felülvizsgálni a régi, jól bevált rutinjainkat; megnézni, hogyan hatnak ránk, mennyire működnek valójában számunkra, és ha kell, bátran változtatni. Holnaptól, vagy akár már ma – miért ne lehetne másként?