Szeptemberben sem maradunk figyelemfelhívó mozgalom nélkül. Júliusban megpróbáltunk műanyagmentes életmódra váltani, augusztusban a szívószálat próbáltuk elkerülni, szeptemberben pedig új ruha helyett igyekszünk majd másodkézből beszerezni a szükséges ruhadarabokat. Ezek a kihívások természetesen nemcsak egy-egy hónapig tartanak, hanem arra hivatottak, hogy felhívják a figyelmet egy komoly problémára. Szeptemberben például a divatiparra jellemző túltermelésre és túlfogyasztásra.

 

A divatipar legnagyobb problémája: túltermelés, túlfogyasztás

Ha utánaszámolok, a ruhatáram 80%-a second hand. Azaz a hozzám került darabok nagy részét valaki már megvette, és jó esetben viselte is. Igyekszem a használt ruhát sem halmozni, de a mai napig vannak gyenge pillanataim. (Ilyenkor viszont gondolkodni kezdek, hogy milyen problémára jelenthet megoldást számomra egy ruha megvásárlása?) Amikor már valamire nincs szükségem, vagy nem érzem a magaménak, továbbadom a családban, a baráti körben, megpróbálom eladni, vagy elviszem egy adományboltba. A hordhatatlannak minősített darabok pedig a ruhagyűjtő konténerekbe kerülnek.

Nem voltam mindig ilyen tudatos, évekkel ezelőtt még vásároltam fast fashion üzletekben, rendszeresen jártam a turikat kincsek után kutatva, jóval több ruhám volt, mint amennyit rendszeresen viseltem. Hálás lettem volna, ha már akkor találkozom a #SecondHandSeptember kihívással, amely Nagy-Britanniából indult – megjegyzem, nem véletlenül.

 

Hetente 13 millió ruhadarab végzi a szemétben

Ebben a korábbi cikkben is írtam, hogy az Egyesült Királyságban magasan több ruhát vásárolnak és dobnak el, mint bárhol máshol Európában: a britek naponta 2 tonna ruhát vesznek. A #használtruhaszeptember kihívást életre hívó Oxfam nonprofit szervezet adatai szerint Nagy-Britannia a ruhaszemét kérdésében is az élen jár. A 2019-es kampány adatai szerint hetente 11 millió, a 2020-as adatok szerint hetente 13 millió ruhadarab kerül a hulladéklerakóba. És ezeket a ruhadarabokat le is kellett gyártani. Állítólag egyetlen pamut póló és egyetlen farmer előállításához annyi ivóvíz kell, amennyi egy átlagos felnőtt ember számára 13 évre elegendő lenne. És ez csak egy adat a sok közül, ami felrázott annyira, hogy nemet mondjak a fast fashionre és a túlzott vásárlásra.

A #használtruhaszeptember kihívás arra biztat, hogy vásároljunk másodkézből 30 napig, és ezen is túl. Azt nem teszi hozzá, de végtelenül fontos, hogy mindezt akkor tegyük, ha valamire tényleg szükségünk van. Ha csatlakozni szeretnél a kampányhoz, nem kell új ruhát venned, egyszerűen csak viseld a #turikincs darabjaidat a hónap minden napján, és ha valaki megkérdezi, honnan van, meséld el, hogy másodkézből. Máris rengeteget tettél ezzel.

A szeptember amúgy azért is tökéletes kampányidőszak, mert a szeptember a legfontosabb hónap a divat világában. Ez a divat januárja, az új szezon kezdete, az új trendek megjelenésének időszaka. Ilyenkor érzi leginkább az ember, hogy nincs egy gönce se őszre, ki fog menni a divatból, ha nem tesz ellene azonnal. (Ha pedig nem érzi, akkor a bennünket körülvevő reklámok miatt hamarosan fogja.)

Hol vásárolj másodkézből minőségi darabokat?

Sokan nem szeretik a nagy turkálókat, ezért nem is gondolnak arra, hogy másodkézből vásároljanak. Pedig rengeteg egyéb lehetőség van, erre hoztam néhány példát:

Pre-loved butikok – A szeretettel viselt, minőségi, megfelelően ápolt, de továbbadott ruhákat, kiegészítőket nevezik pre-loved daraboknak. Ezekre kisebb, független pre-loved butikokban, bizományi ruhaboltokban bukkanhatunk rá, mint amilyen a Nagykovácsiban található RUHA, a szombathelyi REUSED, a budapesti Swappis, Gardób vagy Hagor. Itt a jószemű tulajdonos azzal spórol időt, hogy előre leválogatja a készletet, és tényleg csak a legszebb darabok kerülnek az üzletbe.

Facebook-csoportok és Instagram-gardróbok – A Facebookot és az Instagramot sokan arra használják, hogy ruhát adjanak el vagy ruhát vásároljanak. A Facebookon érdemes tematikus csoportokat keresni, mint például a Boltkórosok – Add el, vedd meg vagy a Magyar Tervezők Eladó termékei csoport. Az utóbbiban magyar márkákat vásárolhatunk kedvező áron. Vannak, akik az Instagramon külön profilt hoznak létre az eladó ruhadarabjaiknak, ezekre a gardrób szóra keresve bukkanhatsz rá.

Garázsvásár, lakásbutik, gardróbcsere – Nemcsak a fővárosban rendeznek garázsvásárokat, lakásbutikot vagy gardróbcserét. Ezeket az eseményeket érdemes szintén a közösségi média oldalakon keresni, de ha szeretsz szervezni, akár te is létrehozhatsz egyet. Érdemes először kicsiben kipróbálni a családtagokkal és a baráti társasággal.

Online használt ruha plázák – Ha szívesen vásárolsz online, érdemes rákeresned az olyan használt ruha lelőhelyekre, mint a Vatera, a Gardrobcsere.hu, a Ruhaozon.hu, vagy a Remix.

Vintage – Vintage alatt az 1970-es években, vagy előtte készült ruhadarabokat értjük (az 1980-as vagy 1990-es évek darabjaira a retró szót használjuk). A vintage darabokat stílusosan ötvözheted mai ruhadarabokkal, úgy biztosan nem lesz jelmezszerű az összkép. Bolhapiacokon, garázsvásárokon, vintage üzletekben vagy épp a padlásotokon tökéletes darabokra bukkanhatsz, amelyek kis felfrissítéssel (például a gombok cseréje) évekig viselhetők még.

Ez csak néhány lehetőség volt a sok közül, de így is sokkal több, mintha egyszerűen azt írtam volna, szaladj be a legközelebbi turkálóba.

 

Mindent nem lehet beszerezni másodkézből

Azt hiszem, két komoly kritikája van a használt ruha vásárlásának. Az egyik, hogy túl sok időt visz el, a másik, hogy mindent nem lehet beszerezni másodkézből. Az időfaktor valóban nehéz kérdés, de ha belegondolsz, a fast fashion pont azért lett ennyire népszerű, mert minden sarkon ott van, minden pillanatok alatt elérhető, de a világ túlfelén valaki megfizeti a mi kényelmünknek az árát. A Használt Ruha Szeptember arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyi ruha kering a világban, amelyet egyszer már elkészítettek. Ha tehetjük, fizessünk az időnkkel, a türelmünkkel. Nem minden ruha esetében, már egy-egy darab kiváltása is rengeteget jelent.

A másik komoly kritika, hogy mindent nem lehet másodkézből beszerezni (én például fürdőruhát és fehérneműt nem szoktam, de például harisnyát már igen). Mindenki maga dönti el, hol van számára az a határ, aminél fontos, hogy a ruhadarab új legyen. Illetve az is teljesen elképzelhető, hogy nagyon határozott elképzeléseid vannak egy-egy ruhadarabot illetően. Így jóval több idő, illetve jóval nehezebb másodkézből vásárolni. A határozott elképzelésekkel érdemes inkább egy női szabót vagy bespoke tervezőt felkeresni – de ez már egy másik történet.

 

Csatlakozz a #használtruhaszeptember kihíváshoz!

Nem kell vásárolnod, hogy csatlakozz, van jobb ötletünk! Mutasd meg a kedvenc #turikincs darabodat kommentben (akár magadon befotózva, akár valahova leterítve), oszd meg a kedvenc lelőhelyeidet vagy a kedvenc használt ruhád történetét. Inspirálj másokat is arra, hogy örömmel és nagyobb kedvvel szerezzenek be ruhát másodkézből!

 

0 0 votes
Article Rating